Uborka termesztése

Az uborka népszerű növénye a kiskerteknek, annak ellenére kedvelt, hogy sok öntözést, jó minőségű talajt, és sok tápanyagot igényel. Rövid tenyészideje miatt a korai zöldségek után másodnövényként is termeszthető, nyár közepétől az első fagyokig szedhető. Célszerű támrendszer mellé ültetni, egyrészt a kisebb helyigény miatt, és a felkapaszkodó lombozatát a levegő is jobban átjárja, így kisebb az esély a nedves környezetet kedvelő betegségek előfordulására.

Az uborka környezeti igényei

Az uborka (Cucumis sativus) világszerte népszerű zöldségféle, a tökfélék (kabakosok) népes családjába tartozik, számtalan fajtáját termesztik. Míg a kígyóuborka nevelése kizárólag a hajtató üzemekben történik, a kertekben a konzerv típusú uborka (más néven berakó, vagy fürtös típus), vagy a saláta uborka termesztése a jellemző.

Az uborka ültetése

Az uborka a mai tudásunk szerint Dél-Ázsiából, a Himalája déli lejtőiről származik, ebből adódóan melegigényes növény. Helyre vetni legkorábban csak április közepétől lehet. Magról való ültetésnél érdemes megvárni a tartós meleget, a májust, hiszen az április gyakorta hűvös és szeszélyes. A magok számára a 3-4 cm-es vetésmélység az ideális. A palántanevelő tálcákba, vagy poharakba vetett magok fűtött helyen 4-6 hét alatt kiültetésre kész növényekké fejlődnek. A palánták kiültetésével mindenképp ajánlott a május közepét, végét megvárni.

Ültetőközeg, és talajelőkészítés

Az uborka levegőigényes növény, dús gyökérzettel rendelkezik, amely meglehetősen sérülékeny, és ennek nagy része a talaj felső 20 cm-es rétegében található. Nehéz agyagtalajon, amely hajlamos a cserepedésre nem érdemes termeszteni anélkül, hogy előtte talajelőkészítést, és szervestrágyázást ne végeznénk. Ezzel nagymértékben javítható nemcsak a talaj szerkezete, de a levegő és vízgazdálkodása is.

Vízigénye

Az uborka vízpazarló növények közé tartozik, a nagy lombozata miatt erősen párologtat. Ezért a termésérés időszakában a nagy nyári melegben rendszeres öntözésre van szükség, ajánlott négyzetméterenként 3-4 l-es vízadagokkal öntözni.

Termesztésével kapcsolatos tudnivalók

Támrendszer

A hajtásrendszere és a kacsok miatt támrendszer mellett termeszthető. A támrendszer előnye, hogy a lombját így jobban átjárja a levegő, kisebb helyet foglal el, és nem utolsó sorban a baktériumos, gombás megbetegedések előfordulása is kisebb lesz, mintha öntözött talajon feküdne. Hátránya viszont, hogy az erős szél kárt okozhat a hajtásrendszerben.  Kisebb kertekben is könnyen készíthetünk egyszerű támrendszert pár karó és madzag/huzal segítségével. Habár az uborka esetében is ajánlott lenne egyszerűbb vetésforgót alkalmazni, a támrendszer gyakorta nem telepíthető át könnyedén másik ágyásba. Ilyenkor jó megoldás lehet, ha még ősszel nagyobb szervestrágya mennyiséget forgatunk a földbe, illetve folyamatosan gondoskodunk a megfelelő tápanyag ellátásról a tenyészidőszak alatt. Így akár az uborkát a helyén hagyhatjuk a támrendszere mellett.

Futtatása

Az uborka felfuttatására igen hasznos eszköz a műanyag uborkaháló, amely könnyű, és a hajtások a növekedési ütemnek megfelelően könnyen ráigazíthatók. Célszerű közvetlenül az öntözés előtt végezni, kevésbé okozhatunk kárt a hajtásvégekben. Fontos, hogy lehetőleg mindig azonos irányba tekerjük fel a hajtásokat.

Az uborka betakarítása

A májusban vetett uborka általában június közepétől szedhető. Erre addig van lehetőség, míg a növény egészségi állapota megengedi, illetve az első őszi fagyok beköszöntéig. A szedés gyakorisága a kívánt mérettől függ.

Az uborka felhasználása

Itthon savanyításra általában a 6-12 cm-es termésre van igény, az ennél kisebb méretű uborkát konzervipari felhasználásra termesztik nagyüzemi technológiával.

Külföldön főként a 2-3 cm-es, a legkisebb méretű uborka kedvelt, az ideális méret érdekében az állományt naponta többször is megszedik.

Az uborka táplálkozás élettani jelentősége

Az uborka rendkívül magas (90-97) százalékos víztartalommal rendelkezik, ez a legfontosabb beltartalmi jellemzője. Ugyanakkor jelentős a nátrium, foszfor, és kálium tartalma, gazdag C-, E-, és B-vitaminokban. Kalória tartalma igen alacsony, rendkívül jó szomjoltó különösen a nyári melegben. Savanyítva egész évben fogyasztható, és a nemesítések eredményeként a mai fajtákra már nem jellemző a keseredésre való hajlam. Igen kedvelt kovászolva, és salátaként ecetes-cukros öntetben (fokhagymával, pirospaprikával, borssal, tejföllel), bár a táplálkozási értéke ezáltal leromlik. Főzés nélkül ízletes smoothi, és joghurtital készíthető belőle.

Nem élelmiszer célú felhasználása

Az élelmiszeripar mellett a kozmetikai ipar is felhasználja: arckrémek, pakolások, testápolók alkotóeleme, a kedvező (bőrfrissítő, bőrnyugtató, hidratáló) hatása miatt. Az otthoni praktikák között is megtalálható: gyakran ajánlják, hogy a fáradt, duzzadt szemekre pár percre helyezzünk 1-1 nyers uborka karikát.