Tujafélék betegségei és kártevőik

Az örökzöldeknél főként a tujaféléknél idővel nem csak az a probléma, hogy túl magasra nőnek, hanem a klíma változása miatt egyre több betegség is megtámadja őket, amelyek barnulást és lombelhalást okoznak. Számos kártevőjük van, az ellenük való védekezésnél elsősorban a megelőzésre kell törekedni, a tujaféléket jó kondícióban kell tartani.

A tujafélék leggyakoribb betegségei

Botrítiszes hajtáselhalás betegség

Manapság egyre több kertben található medence, és kerti tó, a tartósan párás környezet kedvez a gombafertőzés kialakulásának. A vízterület közelében élő fenyőknél és tujaféléknél egyre gyakrabban okoz gondot a botrítiszes hajtáselhalás. A vízfelület és az öntözés után keletkező vízpára harmat formájában kicsapódik, és a vizes lombfelületen gombás betegségek jelennek meg. A betegség a már fásodott részeket nem támadja meg. Tünete a hirtelen lefelé görbülő zöld hajtások, amelyek elhalnak, de ritkán szürke gombabevonat is képződik rajtuk. Metsszük le a károsodott hajtásvégeket, és botrítisz elleni gombaölőszerrel permetezzünk.

Kabatinás hajtáselhalás

A hajtásvégi levelektől induló sárgulásért és elhalásért a kabatinás betegség felelős, ilyenkor az elhalt rész élesen elhatárolódik az egészséges résztől. A kártétel már kora tavasszal megjelenik, a gomba spórái a fertőzött hajtásokban májustól fejlődnek ki. A fertőzött hajtásvégeket vágjuk le, és gyűjtsük össze, súlyos fertőzöttség esetén – amely elsősorban csapadékos időjárásnál jellemző – 2-3 alkalommal májustól-júniusig foltbetegségek elleni gombaölőszeres permetezéssel védekezhetünk. Általában az erős fertőzés a kalcium és magnézium hiányos talajon fordul elő, így az éves tápanyag-utánpótlásnál ezekre az elemekre is ügyelni kell.

Fitoftórás gyökérnyak és gyökérelhalás

A betegség igen gyakran a már fertőzött konténeres növényekkel kerül a kertbe, a tünete a szövetelhalás (barnulás), gyengül a fa növekedése, az állapota leromlik, majd kipusztul. A gomba képes a talajban évekig életképes maradni, ezért a kipusztult növény helyébe nem ajánlott más fafajt se ültetni, és szükség lesz a talajt is fertőtleníteni.

Szeirídiumos és pesztalotiopszios vagy botrioszfériás ág- és hajtáselhalás

Az elmúlt években jelent meg a betegség a tuja és ciprusféléken, jellemzően a napos helyen álló, rendszeres öntözés nélkül nevelt növényeken. Az oldalágak elszórva elhalnak, továbbá hirtelen elszáradnak és elhalnak a fiatal hajtások. A betegség elsősorban a tartós szárazságnak kitett növényeket károsítja. Védekezni csapadékszegény időszakban a gyökérzónát áztató öntözéssel lehet, és szükséges a rendszeres tápanyag utánpótlás is. Vissza kell metszeni a minél hamarabb az elhalt oldalágakat, és azokat meg kell semmisíteni. Mivel a szerszámra tapadó gombafonalakkal a többi fa is átfertőzhető a metszésükkor, ezért 1-2 percig az ollót áztassuk hypós oldatba.

A gombaspórák általában májustól októberig szóródnak ki, így ebben az időszakban különösen a csapadékosabb időjárás idején gombaölőszeres lombpermetezésre van szükség. A tujafélék lombpermetezéshez ajánlott tapadásfokozót használni, ez biztosítja, hogy a permetlé megtapadjon a leveleken.

Tujafélék leggyakoribb kártevői

A kártevők elleni védekezésnél elsősorban a megelőzésre kell törekedni, a tujaféléket jó kondícióban kell tartani. A kulcs a rendszeres öntözés, és a jó tápanyagellátottság. A láthatóan fertőzött növényeket, növényrészeket ajánlott minél hamarabb eltávolítani, és megsemmisíteni. A kártevők ellen csak akkor sikeres a védekezés, ha a szomszédos kerttulajdonosok együttesen lépnek fel ellenük.

Vincellérbogár és lárva

A vincellérbogár és lárva a konténeres növénnyel kerülhet be a kertbe, a lárvák a gyökereket rágják szét, legyengítik és kipusztítják a növényt. A bogár ellen az éjszakai életmódja miatt nehéz védekezni, ráadásul gócokban szokott elszaporodni.

Takácsatkák

Nyáron a száraz napsütéses időszak kedvez a takácsatkák elszaporodásának, amelyek a szívogatásukkal a tujákat is legyengíti. A károkozást a finom pókhálószerű szövedék jelzi a fertőzött leveleken, amelyek kifakulnak és elszáradnak. Az áttelelő tojás alakja ellen tél végi olajos lemosó permetezés, nyártól őszig pedig az atkák ellen speciális atkaölő szer ajánlott.

Boróka-pajzstetvek

A tujafélék igen gyakori kártevője, a leveleken csoportokban élő kártevő a növény nedvét szívogatja. A tünete az apró szürkés foltok a levélen, amelyek elvesztik a színüket és elszáradnak. Magát a kártevőt nem könnyű észlelni, csak az okozott kárt. Évente egy nemzedék fejlődik ki, nyár elején rajzanak ki, és terjednek szét a fiatal lárvák. Ellenük rovarölőszeres permetezéssel védekezhetünk ebben az időszakban. A fertőzött ágakat, hajtásokat ajánlott lemetszeni.

Boróka-tarka díszbogár

Az utóbbi években figyeltek fel a behurcolt kártevő megjelenésére. A bogár elsősorban a déli napnak kitett fákat, bokrokat fertőzi, de sem a bogár sem a lárva ellen nincs hatékony kémia módszer- a rajzás több hónapig is eltart, és a nagy sűrű lombfelület nehezen permetezhető. A tapasztalatok szerint a sárga tapadós színcsapdák hatékonyak a bogárral szemben- nem csak jelzi, de gyéríti is, ezért májustól érdemes kihelyezni.