Tonnában mérik az eladatlan mézet, a méhészek kétharmada bedobhatja a törülközőt

Az Agrárminisztérium, meghallva a szakma segélykérését, megduplázta a méhészeti támogatások összegét, hiszen senkinek sem érdeke, hogy szűküljön az ágazat. A nagyon pesszimista jóslatok szerint akár a méhészek kétharmada bedobhatja a törülközőt a kedvezőtlen piaci feltételek miatt.

Ismét rekordszámú érdeklődő vett részt a kaposvári méhésztalálkozó szakmai előadásain. Mindannyian arra voltak kíváncsiak, hogy mire számíthatnak a jövőben és milyen megoldások vannak a méz értékesítésére, hiszen van olyan méhészet, ahol több tonna az eladatlan méz a raktárban.

Tavaly tartották az első kaposvári méhésztalálkozót a Sportcsarnokban a koronavírus-járvány óta.

Az idén is szép számmal jöttek kiállítók és persze érdeklődők is Kaposvárra. Tavaly az jelentette a gondot, hogy nem fértek be a méhészek a szakmai előadásokra, a szombati találkozóra nagyobb termet foglaltak a szervezők.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökének előadásán egy gombostűt sem lehetett volna leejteni a teremben.

– Soha nem látott mélyponton van a méhészkedés jövedelemteremtő szintje, de ez nem azért van, mert még sosem voltak nehézségek korábban. Hanem olyan helyzet nem volt még, mint most. Az infláció három év alatt duplájára nőtt és a méz nagybani ára megfeleződött – mondta Bross Péter Kaposváron. Hozzátette: ezért duplán érzékelhetőek a nehézségek is. Ezt nem csak a magyar méhészek tapasztalják, országhatárainkon túl is hasonlóak a gondok.

„250-300 családdal dolgozunk, sokszor 500 kilométereket vándorolunk, mert ennyire van tőlünk repce, akác és napraforgó is, eladni pedig nagyon nehéz. Az árak lehetnének jobbak, de megpróbáljuk ezt is átvészelni, de ez csak együtt lehetséges” – mondta Tőkés Sándor, aki Székelyudvarhelyről érkezett fiával, hogy méhészeti eszközeiket mutassák be a helyi és környékbeli kollégáknak.

– Az ágazatunk ismét problémákkal küzd, leginkább az értékesítés nehéz a méhészeknek – mondta Horváth Zsolt, a rendezvényt szervező Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke. Sajnos, az akácméz hiába hungarikum, nagyon nehezen lehet értékesíteni – tette hozzá.

Ennek oka az is, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek, tekintve, hogy az akácméz a legdrágábbak közé tartozik. Ráadásul a termelési ár feléért veszik át a mézet a méhészektől. Ezért vannak olyan termelők, akiknél tonnaszám áll a korábbi évekből megmaradt méz a hordókban.

Aki csak teheti, igyekszik direkt értékesíteni a termékeit, vagy nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terméket előállítani, amelyet jobban el tud adni, de senki sincs könnyű helyzetben.

A nagyon pesszimista jóslatok szerint akár a méhészek kétharmada bedobhatja a törülközőt a kedvezőtlen piaci feltételek miatt.

Ám a méhésztalálkozón elhangzott, az senkinek sem érdeke, hogy szűküljön az ágazat, hiszen ha kevesebb a méhész, a beporzók száma is drasztikusan lecsökken, ezt pedig az is megérezné, aki drágának találta az akácmézet.

A legfrissebb adatok szerint idén januárban a hazai akácméz nagybani felvásárlási ára kilogrammonként 3000 és 4000 forint között mozog. Ez az ár jelentős csökkenést mutat az elmúlt évekhez képest, amikor az akácméz kilónkénti felvásárlási ára meghaladta az 5000 forintot.

Az Agrárminisztérium, meghallva a szakma segélykérését, megduplázta a méhészeti támogatások összegét, amelyekre január 27-tő kezdődően nyújthatják be a termelők kérelmeiket. Méhcsaládonként és évente 30 eurót, vagyis mintegy 12419 forintot igényelhetnek.

Sonline.hu