A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem (DE) kutatói: a több vállalkozás szakembereivel konzorciumban elvégzett négyéves, 1,2 milliárd forint összköltségű projektet mintegy 800 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) alap – közölte az egyetem projektirodája az MTI-vel pénteken.
Közleményükben azt írták, a csemegekukorica Magyarország legfontosabb szántóföldi zöldségnövénye, a termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. Ugyanakkor termesztésének agronómiai és ökonómiai hatékonysága számottevően romlott az elmúlt években.
A négyéves (2021-2024) projekt célja olyan komplex technológiai modellek kidolgozása volt, amelyek elősegítik a csemegekukorica termésmennyiségének növelését, valamint olyan piaci szegmens számára állítanak elő minőségi alapanyagot, amely az emberi egészség megőrzésében és javításában játszik fontos szerepet.
A projektben termelő üzemek és a Debreceni Egyetem oktató-kutató egységei vettek részt. Három üzemben öntözött és öntözetlen feltételek mellett vizsgálták a különböző tápanyagellátási rendszereknek a csemegekukorica termésére és minőségére gyakorolt hatását – írták.
A projekt keretében elvégzett modellkísérletek eltérő intenzitású technológiák alkalmazásával bizonyították, hogy a projekt kutatási eredményeinek interaktív, komplex felhasználásával kiemelkedő terméseket – hektáronként 27,8-29,3 tonna – lehetett realizálni – ismertették.
A kis- és mezoparcellás és üzemi kísérletek eredményeinek részletes ökonómiai elemzései alapján megállapították, hogy a csemegekukorica jövedelmező termesztése intenzív agrotechnikát igényel, amelynek két súlyponti eleme a tápanyag- és vízellátás.
Az orvosi kar farmakológiai és farmakoterápiai intézetében a csemegekukoricában található lutein és zeaxantin hatásait vizsgálták iszkémia/reperfúzió okozta retinakárosodások, az időskori szemkárosodások és más időskori betegségek, például kognitív hanyatlás, metabolikus, illetve szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében
– olvasható a közleményben.
Az előzetes elemzések alapján öt különböző lutein- és zeaxantintartalmú hibridet választottak ki, amelyek táplálékkiegészítőként történő alkalmazását részletes protokollok kidolgozásával optimalizálták.
A kísérletek során monitorozták a kísérleti állatok testsúlyát, vércukorszintjét, glükóztoleranciáját, kognitív funkcióit, szív- és érrendszeri állapotát, valamint látásfunkcióját.
A kutatások eredményei azt bizonyították, hogy a rendszeres, megfelelő beltartalommal rendelkező csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy diabétesz kockázatát, ugyanakkor magas lutein- és zeaxantintartalma révén hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez. A folyamatban levő molekuláris, szövettani és egyéb vizsgálatok további értékes információkkal szolgálhatnak – zárul az egyetem közleménye.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Így készíthetünk étrendkiegészítőt házilag a mákból
Közepes évet zártak a hazai dinnyetermelők
Élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
Főzve, sütve, feldolgozva is kiváló csemege a szelídgesztenye
Ezek lettek az év gluténmentes kenyerei és péksüteményei
Nagy a baj: a kukoricatermés közel fele toxinnal fertőződött
A szárazság a körtét sem kímélte
Alacsony színvonalú a legtöbb dióültetvény, meg is látszik a diótermésen
Már az eső sem mentheti meg az idei terményt