A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással olyan új szabályozási elemek lépnek életbe, amelyek megerősítik a termelők helyzetét az élelmiszerláncban és elősegítik mind a termelők egymás közötti, mind a termelők és a felvásárlók közötti együttműködést
A hazai állattenyésztésen belül a legjobban szervezett állattenyésztő ágazat a baromfiszektor, amelyen belül a víziszárnyasokat kiemelt figyelem övezi. A tárca szívügyének tekinti mind a liba-, mind a kacsatenyésztők sorsát – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Márton-napon kiadott közleményében. Magyarországon komoly hagyománya és kultúrája van a víziszárnyas-tartásnak. A jó minőségű takarmányon, szigorúan ellenőrzött feltételek között tartott hazai libából és kacsából készült termékek magas biológiai értékkel bírnak, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, s a táplálkozásban betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen. Szervesen illeszkednek a magyar konyhába, gasztronómiánk nélkülözhetetlen alapanyagai, de az egészséges élethez is szükségesek, fogyasztásukkal pedig hozzájárulunk 3-4 ezer víziszárnyas-tenyésztéssel foglalkozó család megélhetéséhez – közölte.
A libatermékek iránti kereslet hazánkban elsősorban néhány ünnephez, a karácsonyhoz, a húsvéthoz és a Márton-naphoz köthető, a Márton-napi liba fogyasztása pedig egybeesik az elkészült újbor ünnepével is.
Fogyasztásuk jelentős része a vendéglátáson keresztül történik. Egy ember egy évben átlagosan csaknem 1 kilogramm (0,7 kg) libahúst eszik, amelynek növelése érdekében a tárca az elmúlt években több fogyasztásösztönző programot is támogatott. Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a szabályozói és fogyasztói elvárásoknak való megfelelésre is, és azt anyagi és szakmai eszközökkel segíti – erősítette meg a miniszter.
„Az agrártámogatás keretrendszerét jelentő KAP Stratégiai Tervben fenntartjuk az állattenyésztés kiemelt támogatását, a baromfiágazat és alágazatainak fejlesztéséhez biztosítjuk a forrásokat„.
Mindezek mellett a minisztérium a kacsa- és libatartók sikeres működéséhez szükséges szakmai és jogi keretrendszert is megerősíti, amely lehetővé teszi az eredményesebb együttműködést és a kölcsönös előnyökkel járó partneri viszonyok megerősítését.
A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással olyan új szabályozási elemek lépnek életbe, amelyek megerősítik a termelők helyzetét az élelmiszerláncban és elősegítik mind a termelők egymás közötti, mind a termelők és a felvásárlók közötti együttműködést
– hangsúlyozta Nagy István.
A miniszter tájékoztatott arról is, hogy a baromfiszektor erősen exportorientált ágazat, nagyban hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához. A hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik, a baromfihús adja a húsfélék exportárbevételének több mint felét. Az exportorientált ágazat fő célpiacai továbbra is a nyugat-európai uniós tagállamok, elsősorban Franciaország és Németország tartozik a legnagyobb vásárlók közé – tette hozzá.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Baranyát is elérte a madárinfluenza
Fórumot tartottak a hazai gyapjúhasznosítás új lehetőségeiről
Bács-Kiskunnal már hat vármegyét érint a madárinfluenza-járvány
Neki köszönhető, hogy megmenekült a magyar mangalica
Újabb vármegyékben jelent meg a madárinfluenza, több tízezer állatot kényszervágnak
Csongrád-Csanádban is megjelent a madárinfluenza
Újabb segítséget kapnak a juh- és kecsketartók
Az afrikai sertéspestis terjedésében a háztáji disznóvágás is nagy kockázatokat rejthet
Új támogatás nyílik a halágazatban