
Méh gyûjt virágport egy virágzó cseresznyefáról Budapesten 2020. április 18-án. MTI/Kovács Tamás
Európa legnagyobb, méhekről és egyéb beporzókról szóló tárlata nyílik meg március végén a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTTM); a tárlat interaktívan, rovarperspektívából fogja bemutatni a beporzók munkáját.
Az MTTM a Tehetsz méh többet! program alapítóival együttműködve hívja fel a figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan következményeire, hogy jó példát mutasson a velük való együttélésre – közölték az MTI-vel csütörtökön a szervezők.
A kiállítás elsősorban az iskolás korosztályt célozza meg: a fiatalok akár biológia óra keretében ellátogatva ismerkedhetnek meg a méhek és más beporzók munkájával és a mézfogyasztás jótékony hatásaival.
A szervezők tájékoztatása szerint a mintegy 200 négyzetméteres kiállítási területet a Tehetsz méh többet! program szakmai csapata rendezi be a múzeum támogatásával, a világ vezető filmes látványtervezőinek segítségével.
„Olyan tárlat létrehozását tűztük célul, amely a legmodernebb vizuális eszközök segítségével a mai tizenéves korosztály érdeklődését is fel tudja kelteni a téma iránt. Ezért a koncepcióról és a látványvilágról szakmai egyeztetéseket folytattunk a kanadai Ontario Science Centre-rel, amely külföldön élen jár a tudományos ismeretterjesztésben” – idézi a közlemény Bernert Zsoltot, a MTTM főigazgatóját.
A kiállítás felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek és más beporzók pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, egyes számítások szerint évente több mint 200 milliárd dollárra tehető munkájuk értéke.
„Világszinten drasztikusan csökkent a méhek száma az elmúlt húsz évben, jó példa erre az Egyesült Államok, ahol a gazdák egy év alatt összesen 2 milliárd dollárt fizettek ki a méhészeknek, hogy átmenetileg méheket telepítsenek a földjükre. Magyarországon szerencsére nem ilyen rossz a helyzet, az elmúlt tíz évben kiugróan nem csökkent, de nem is nőtt a méhállomány. A mezőgazdasági és ökoterületek beporzása azonban egyre inkább a méhészektől függ” – mondja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Nem szabad megfeledkezni a többi beporzóról sem – emlékeztet a szakember -, ugyanis rengeteg olyan növény van, amelyet a mézelő méhek nem tudnak beporozni. Világszerte húszezer beporzó faj él, a számuk folyamatosan csökken, de a mézelő méhekkel ellentétben őket nem lehet szaporítani, és idővel ki fognak halni.
„Sokan még nem hiszik el, de ennek beláthatatlan következményei lesznek, ugyanis a Földön található összes növény kétharmada igényli a rovarok munkáját” – idézi a közlemény Bross Pétert.
MTI
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Népszerű cikkek a rovaton belül
Megérkezett az állami támogatás a száj- és körömfájás miatt bajba jutott gazdáknak
További segítség a járvány sújtotta gazdáknak
Száj- és körömfájás: Válaszok a miértekre
A száj- és körömfájásról a szakértő szemével
Módosultak és kiegészültek a ragadós száj- és körömfájás járvány miatti intézkedések
Nagy István: „Minden egyes állat áldozathozatala itt a többi telepünk állatait tudja megvédeni”
Csak a védekezési intézkedések betartása állíthatja meg a ragadós száj- és körömfájás terjedését a szakemberek szerint
A kormány minden erőforrást biztosít a ragadós száj- és körömfájás vírus felszámolásához
Újabb telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás