Jó évet zárhattak tavaly a répatermesztők

A sárgarépa és a petrezselyemgyökér bár számunkra mindennapos termék, termelésük speciális tudást és technológiát igényel. A hazai termelők ugyanakkor a belső piaci igények kiszolgálása mellett már az export piacokra is szállítanak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint a tavalyi szezonban a betakarított mennyiség és a termésminőség egyaránt jó volt.

Jó évet zárhattak tavaly a sárgarépatermesztéssel foglalkozó hazai gazdálkodók. A répa öntözött kultúra, ráadásul a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. Mivel a külföldi termés is jó volt, a sárgarépa ára csökkent az előző évhez képest. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös piaci körképe szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024-2025-ös szezonban is komoly fejfájást okoz a termelőknek. A tárolók fejlesztésére nagy szüksége lenne, alátámasztja ezt az is, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatra komoly túligénylés érkezett.

A sárgarépa egy a kiskereskedelemben folyamatosan rendelkezésre álló termék, a boltok polcain egész évben megtalálható.

A hazai termelők már a szezon korai időszakától kezdve egészen a végéig ki tudják szolgálni a hazai fogyasztói igényeket,

ez azt jelenti, hogy május végétől februárig biztosan elérhető a magyar termesztésből származó sárgarépa a piacon. Ezt követően érkezik be import is az országba. A hagyományos exportpiacainknak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitelünk is.

Hazánkban összesen mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50–70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. A legnagyobb sárgarépa termőterületek Csongrád Csanád es Pest vármegyében találhatóak. Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes. Ennek elsődleges oka, hogy

a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, emiatt nagyon magas a termelés tőkeigénye.

A frisspiaci áru mellett a sárgarépa feldolgozóipari alapanyag is. A gyártók – az ipari paradicsomhoz hasonlóan – integrátorként termeltetnek répát. A feldolgozóipar elsősorban sárgarépalevet gyárt belőle, amelynek mintegy 70 százaléka a hazai piacon kel el, 30 százalékát pedig exportálják. Legnagyobb exportpartnerünk Japán.

A sárgarépához hasonlóan

a petrezselyemgyökér termelése is speciális tudást és tapasztalatot igényel.

A sárgarépa kelése és korai fejlődése igencsak hektikus, ráadásul vízigényes növény, a teljes felültetet rendszeresen öntözniük kell a gazdálkodónak. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája után 2024-ben fordulat következett be és növekedésnek indult a petrezselyemgyökér termőterülete. Ennek fő oka, hogy az elmúlt néhány évben nagyon magas árat fizetett a piac a zöldségért, ami sok termelőt ösztönzött, ráadásul a sárgarépával ellentétben nem csak a kifogástalan külalakú terméket veszik át az áruházláncok.

A petrezselyemgyökér Európa-szerte speciális termék, így például az eltérő gasztronómiai kultúra miatt Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fogyasztanak petrezselyemgyökeret. Ennek megfelelően az exportunk főként a környező országokra korlátozódik.

A termelés tekinteteben az utóbbi 10 évben a makói régió jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan azonban Békés vármegyében egy új termőterület jött létre, de a mórahalmi és szabadszállási régió is erősödött. A termelők számában csökkenés érezhető, de az előállított mennyiség nem csökken, köszönhetően a magasabb szintű technológiák alkalmazásának.

(NAK)