Főzve, sütve, feldolgozva is kiváló csemege a szelídgesztenye

Elmaradt a megszokottól az idei szelídgesztenyetermés, de hiánytól azonban nem kell tartani.

Elmaradt a megszokottól az idei szelídgesztenyetermés. Az őszi-téli időszak kedvenc csemegéjéből nem csak hazánkban, hanem Európa-szerte kevesebb termett, hiánytól azonban nem kell tartani – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből. A magyar fogyasztók által kedvelt feldolgozott termékek továbbra is elérhetőek lesznek a boltokban, a klasszikus gesztenyepüré mellett számos más gesztenyés áru közül lehet választani. A frissgesztenye-fogyasztást a tudatos fajtaválasztás növelhetné a jövőben.

A hazai fogyasztók körében kiemelt népszerűségnek örvend a szelídgesztenye.

Ez a különleges ízvilágú gyümölcs egy igazi vitaminbomba.

Sokan nem gondolnák, de a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. A vásárok hangulatát idéző sültgesztenye mellett főként desszert formájában kerül legtöbbször a fogyasztókhoz. A klasszikus gesztenyepüré mellett ma már széles termékpalettából lehet válogatni, különböző krémek, töltött péksütemények, előfőzött gyorsfagyasztott gesztenye, gesztenyeliszt, valamint az igazán különlegesnek mondható gesztenyefasírt és pogácsa is várja a fogyasztókat. A gesztenye – szemben más gyümölcsökkel – feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából. A hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz az értékes vitaminokból.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint hazánkban mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. A gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel

csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel.

Emiatt csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt növény. A legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (75-72 hektáron), valamint Zalában (60 hektáron) foglalkoznak a termesztésével. A legtöbb gesztenyefa továbbra is szórványban található, ezért az országos éves termésmennyiség is jellemzően 150-300 tonna között alakul.

Az idén a forró, aszályos nyár nem kedvezett a gesztenyének, így a megszokottnál is kevesebb termést lehetett betakarítani.

A szűkösebb terméseredmény azonban hazánk mellett Európa más régióira is jellemző volt ebben az évben. A szakemberek szerint hiánytól nem kell tartani, a késztermékek árában azonban vélhetően megmutatkozik.

Hazánkban a legtöbb fogyasztó feldolgozott formában találkozik a gesztenyével, a gyümölcs frissen – főzve, vagy sütve – is kiváló csemege. A fogyasztást ugyanakkor gátolja, hogy nehéz jó minőségű gyümölcsöt vásárolni. Míg külföldön már a legtöbb helyen fajták szerint válogathatnak a vásárlók a gesztenyéből, itthon jellemzően nem tüntetik fel a kereskedők a gyümölcs fajtáját. Holott igencsak nagy különbségek vannak az egyes fajták íze, állaga között. A külcsín sokszor nem árulkodik a belbecsről, lehet, hogy egy fényes, nagy szemű gesztenye megvásárlásakor is csalódás éri a fogyasztót. A fajták feltüntetésével erősödhetne a vásárlói tudatosság is, hiszen, ha egy fajta már „bevált” valakinek, legközelebb is azt keresi majd.

NAK