MTI/Balázs Attila
Költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználásának gyanújával tett feljelentést az Integritás Hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) három olyan projekt miatt, amely a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programban (Mahop) összesen 487 millió forint európai uniós támogatásban részesült a Nógrád vármegyei Kazár és Mátraverebély községben.
A hatóság azt közölte az MTI-vel, hogy a halastavak létrehozását célzó beruházások támogatási kérelmében szereplő összköltség 973 millió forint volt,
a támogatások kedvezményezettje egy budapesti székhelyű egyéni vállalkozó, akinek a telephelyei a két településen találhatók.
A hatóság megállapította, hogy a kedvezményezett a projektek időtartama alatt (2018 és 2023 között)
nem végzett engedélyezett halgazdálkodási tevékenységet, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mint halgazdálkodási hatóság nyilvántartása alapján nem rendelkezett halgazdálkodási joggal.
Amikor a vállalkozó benyújtotta támogatási kérelmét, olyan korábbi számlákkal akarta igazolni a halászati tevékenységet, amelyek időpontjában ezen kívül vízjogi üzemeltetési engedéllyel sem rendelkezett. Ennek híján a kedvezményezett a megítélt támogatást jogosulatlanul vette igénybe, valamint azt a Mahop céljaival nem összeegyeztethető módon használta fel – írták.
Kiemelték, hogy a projektek kapcsán a vállalkozó nem lett volna jogosult összesen 117 millió forint gépbeszerzési támogatásra sem, mivel a pályázatokban előírt 20-200 hektárnyi alapterületű halastónál jóval kisebb alapterület volt csupán az üzemeltetése alatt.
A hatóság valószínűsíti, hogy a támogatás kedvezményezettje
a projektben elvárt mutatók alátámasztására valótlan gazdasági eseményeket tükröző dokumentumokat, például fiktív számlákat nyújtott be.
Jellemző példának nevezték, hogy a kedvezményezett halértékesítési bizonylatokkal akarta bizonyítani a halgazdasági működését, azonban a NAV adatai szerint az ötéves vizsgált időszakban kizárólag annak végén, 2023. december 15. és 2023. december 23. között állított ki nyugtákat, összesen 704-et, bruttó 17 421 467 forint összegben.
„Vagyis 9 nap alatt a kedvezményezett átlagosan 4 perc 46 másodpercenként állított ki nyugtát, átlagosan bruttó 24 746 forint összegben, ami töredéke a támogatási kérelemben bemutatott számlák értékének” – jegyezték meg.
A fentiek miatt a hatóság fiktív számlakibocsátás és költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést.
Hozzátették, hogy összeférhetetlenség is fennállt a projektben érintett ajánlattevők, szállítók és a kedvezményezett között: összesen nettó 623 millió forint értékű számlát (ennek a fele uniós támogatás) olyan szállítók állítottak ki, amelyek nem voltak függetlenek a kedvezményezettől. Ezen számlák értéke a projektek során elszámolható csaknem 900 millió forintos összköltség közel 70 százaléka volt.
A hatóság megalapozottnak találta a kettős finanszírozás gyanúját is: két támogatott projektben az azonos tárgyú, de különböző vállalkozásokkal kötött halastó-kivitelezési szerződésekben nem beazonosítható az, miként oszlottak meg a feladatok, ráadásul a kivitelezők feltételezhetően nem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal sem a szerződések teljesítéséhez.
Az Integritás Hatóság lezárt vizsgálata a nyomozások előtt máris eredményt ért el, ugyanis annak nyomán
a Mahop irányító hatósága, az Agrárminisztérium már leállította a támogatási összeg kifizetését, kizárta a kedvezményezettet a támogatási rendszerből, visszavonta a támogatói okiratot, elállt a szerződésektől, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást pedig visszaköveteli
– áll a közleményben.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Magosz: már több mint 50 ezren írták alá az agrárpetíciót
Felesleges a hangulatkeltés, felülvizsgálják a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát
Több mint százmillió forint értékben foglalt le vágott dohányt Szabolcsban a NAV
Végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat
Brüsszelben újra tiltakoznak a gazdák
Az agrárszakképzést népszerűsítette a NAK
Az őszi kalászosoknak fejlődéséhez már szükség lenne csapadékra
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat