Fagytűrő kajszibarack fajták

Harlayne: Mélynyugalmi és kényszernyugalmi állapotban is kiemelkedő fagytűrést mutat. Gyümölcse közepes méretű, sárgás-narancssárga színű, kellemes ízű. Késői virágzása miatt nagy termésbiztonságú fajta.
Rózsakajszi C.1406: Mindkét nyugalmi állapotban jó fagytűréssel rendelkezik. Gyümölcse nagy, narancssárga héjú, bíborpiros bemosódással. Húsa sötét narancssárga, rostos, lédús, sajátos zamatú.
Bergeron: Francia eredetű fajta, amely jól tűri a fagyokat. Gyümölcse kissé megnyúlt gömb alakú, élénkpirosra színeződik, íze kiváló, húsa finom, rostos, kemény. Kései érése és termésbiztonsága miatt kedvelt fajta.
Budapest: Középidőben virágzik, július végén – augusztus elején érik. Húsa narancssárga, magvaváló, közepesen kemény, kevésbé lédús. Íze savas. Fagyérzékenysége közepes, sharka vírusra kissé érzékeny.
Kioto: Középkései virágzású, öntermékeny fajta. Gyümölcse előnyös küllemű, világos színű, narancssárga alapszínen vöröses bemosódással. Húsa narancssárga, lédús és kemény. Jól tárolható, repedésnek ellenálló.
Ceglédi arany: Középkorai érésű, július elején-közepén érik. Gyümölcse nagy, megnyúlt, oldalról kissé lapított tojásdad alakú. Héja világosabb narancssárga, húsa rostosabb, mint a Magyar kajszié. Éretten bőlevű, íze kellemes édes-savas.
Mandulakajszi: Gyümölcse nagy, mandula alakú, világos narancssárga héjú. Húsa világos narancssárga, leveses, kellemes kajszizamatú, középkemény. Későn virágzik, fagytűrése a Magyar kajsziénál jobb.

A kajszibarack (Prunus armeniaca) termesztése Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, azonban az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok, különösen a tavaszi fagyok, komoly kihívások elé állítják a termelőket. A fagyérzékenység csökkentése és a termésbiztonság növelése érdekében egyre nagyobb figyelem irányul a fagytűrő kajszibarack fajták kiválasztására és termesztésére.

A fagyérzékenység okai és a nyugalmi állapotok jelentősége

A kajszibarack fák fagyérzékenysége szorosan összefügg a rügyek nyugalmi állapotával. A mélynyugalmi állapotban a rügyek nem hajtanak ki, így a fagyok idején kevésbé károsodnak. Ezzel szemben a kényszernyugalmi állapotban a rügyek már készen állnak a kihajtásra, és csak az időjárás szabja meg, mikor indulnak meg. Ebben az időszakban egy váratlan lehűlés komoly károkat okozhat a rügyekben. A fajták fagytűrő képessége tehát nagyban függ attól, hogy melyik nyugalmi állapotban milyen mértékben képesek ellenállni a hidegnek.