Babérmeggy

A babérmeggy az egyik legkedveltebb örökzöld cserje, amelyet középmagas sövényként sokszor dekorációs célból telepítenek. Kevés gondozást igénylő hálás növény, még az erősebb fagyokat is gond nélkül vészeli át. Habár a kártevőkkel, és fertőzésekkel szemben ellenálló, néhány betegség, mint például a babérmeggy-lisztharmat, vagy a babérmeggy hajtásvégelhalása ellen védekezni kell. Az előbbi ellen kémiai módszerrel, az utóbbi ellen pedig mechanikai védekezéssel.

A sövények előnyös tulajdonságai

A sövény a legtöbb kert egyik legáltalánosabb eleme, ugyanakkor a régebben egyeduralkodónak számító tuja helyett más, cserjefélék is divatossá váltak. A köztudatban csak igen kevés sövényféle létezik, pedig kerítés helyett, mint természetes takarás, jó és takarékosabb megoldást jelenthetnének. A külvilág kizárása mellett plusz funkciójuk a térhatárolás, ilyenkor a szép sövénnyel egy-egy évelőágyat különítünk el, vagy a kert kevésbé mutatós elemeit takarhatjuk el. A sövénynövény kiválasztásakor nem árt tisztában lenni a fajta várható méretével, ugyanakkor a különböző fajták különböző mértékű karbantartást is igényelnek. A lombozat alakítás mellett növényvédelemre, és folyamatos tápanyag-utánpótlásra is szükség van.

A babérmeggy jellemző tulajdonságai, és gondozása

A Balkánról származó babérmeggy (Prunus laurocerasus) dús lombozattal rendelkező örökzöld cserje. Több fajtája ismert: a törpe fajta akár cserepes növényként teraszra, balkonra is ültethető. A középmagas fajták (kb. 80-160 cm) mellett magasra növő (1,5-2 m) típusai is kaphatók, míg az előbbiek közkedveltek díszítő sövényként, az utóbbiakat az utcarész dekorálására, és térhatárolóként telepíthetők. Gyorsan növekedik, a fürtös fehér virágait május környékén hozza, a beérett termése pedig feketés-lilás színű.

Táptalajigénye, vízigénye

Előnye, hogy szárazság tűrő növény, bár nagy kánikulában öntözést igényel. A fagyos téli időszak kivételével egész évben telepíthető, és cserépbe is ültethető. Nem kifejezetten igényes, jó minőségű kerti talajban jól fejlődik, de a savanyú virágföld a legideálisabb a számára. Külön nem szükséges tápoldatozni, de meghálálja, ha évente legalább egyszer kevés komposztot, vagy marhatrágyát szórunk a tövébe. Jó tudni, hogy a cserépben nevelt példányok több öntözést igényelnek, viszont a túlöltözésre ügyeljünk, mert a gombás fertőzésekre hajlamosabbak lehetnek. Nyár végétől csökkentsük le az öntözővíz mennyiségét – a kifejlődött újabb rügyek kevésbé lennének ellenállók a fagyokkal szemben –. A cserepes példányokat télire mulcsozással védjük, ajánlott a cserepet jutazsákkal, védőfóliával beborítani.

Metszése

A sövényként nevelt babérmeggy rendszeres visszavágása évente akár kétszer is végezhető, az ágai gyorsan nőnek, könnyű megfelelő formára alakítani. Az ideális időpont az elvirágzása utáni időszak, egy-egy hajtásrügy, illetve levél felett metsszük vissza.

A babérmeggy növényvédelme

Babérmeggy-lisztharmat

A levelek fonákján és színén előforduló lisztszerű bevonatot a babérmeggy-lisztharmat okozza, amelynek hatására a levelei bebarnulnak, majd lehullanak. A kórokozóra május-október között lehet számítani, és a fertőzött levelek később a fagyra is érzékenyek lesznek. A védekezéshez lisztharmat elleni szer használata javasolt.

Babérmeggy hajtásvégelhalás

A növény hajtásvégei elsárgulnak, és elszáradnak, így a növényt könnyen károsíthatja a keleti gyümölcsmoly, vagy a barackmoly hernyója. A kártevők berágnak a növény hajtásaiba, ott akár 10 cm hosszú járatot készítenek, és az e fölött lévő hajtásrész pedig elszárad. Tünete a mézgásodás, és a hernyó ürülék kitüremkedése. Permetezni nem szükséges, elegendő a károsított részeket eltávolítani.

Hamvas vincellérbogár

A babérmeggy mellett a korallberkenyét is előszeretettel károsítja. A lárvája a gyökereket rágja földben, míg az imágó a leveleket rágja – általában éjszaka -. A lárvák ellen talajfertőtlenítőszerrel, míg a bogár ellen rovarölőszeres permetezéssel lehet védekezni áprilistól szeptemberig.