április 3, 2025

Az összeesküvés-elméletek is nehezítik a járvány elleni küzdelmet

jarvany-szaj-es-koromfajas-virus

Lezárt szarvasmarhatelep Darnózsin 2025. április 2-án. Az 1000 állatot számláló gazdaságban a szarvasmarha-állományban igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét. Újabb két telepen, Darnózselin és Dunakilitin jelent meg Gyõr-Moson-Sopron vármegyében a ragadós száj- és körömfájás vírusa. MTI/Vasvári Tamás

A száj- és körömfájás vírusa már akkor is fertőz, amikor az állat még tünetmentes, mire a teszteknek meglesz az eredménye, a kórokozók már továbbterjedhetnek. De nemcsak a továbbterjedő vírus, hanem az összeesküvés-elméletek is nehezítik a járvány elleni küzdelmet.

Mint megírtuk, két újabb gazdaságban jelent meg a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron vármegyében. A száj- és körömfájás betegség felbukkanása „derült égből villámcsapásként” érte a magyar szakembereket. Állat-egészségügyi szempontból a helyzet annyira ijesztő, mintha valamelyik európai nagyvárosban az ebola ütné fel a fejét – érzékeltette az ügy komolyságát a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke az InfoRádióban. Gönczi Gábor elmondta, meglepetésként, drámaként érte az állategészségügyet, hiszen a száj- és körömfájás a létező egyik legveszedelmesebb vírusos betegség, ami Európában felléphet – szemlézte a Mandiner.

Egy uniós jegyzékben betegségről van szó, amely esetében pontos menetrend működik a nemzeti védekezésben, miközben az unió is megadja ehhez az egységes szempontrendszert. Ez kizárólag szakmai szempontokat tartalmaz, hiszen a cél az, hogy az adott ország állatállományát a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban meg tudja védeni az állategészségügy.

„Döbbenten tapasztaltam, nemcsak én, hanem az állatorvos kollégáim is, hogy a social médiában ilyen rövid idő alatt milyen hihetetlen mennyiségű és töménységű konteó, összeesküvés-elmélet, félinformációkon alapuló, de az alapján csak kijelentő módban kommunikáló megjegyzés van, ráadásul összekeverik a magyarországi és a szlovákiai védekezési módot”

– fogalmazott Gönczi Gábor, jelezve: a kettő alapjaiban azonos, de a szomszédunkban radikálisabb és szigorúbb módszert választottak, bár náluk egyelőre, úgy tűnik, sokkal veszélyesebb a helyzet, hiszen több helyen jelent meg a betegség.

Arról is beszélt, hogy az állatok kötelező leölése miatt az állatorvosokat mindenféle érzéketlen gyilkosnak elmondják, pedig csak arról van szó, valahogyan meg kell védeni hazánk mezőgazdaságát, mégpedig hatékonyan alkalmazott szakmai módszerekkel.