Az erdők egyrészt megoldást jelentenek a klímaváltozás ellen, másrészt azonban elszenvedik annak hatásait. Ezért a sikeres erdősítések érdekében a szaporítóanyag termelésben új eszközöket és módszereket kell alkalmaznunk – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az agrártárca közleménye szerint szerdán, Abaligeten, ahol átadták Magyarország első hűtött erdészeti magtárolóját.
Az államtitkár hangsúlyozta, az erdészeti ágazat egyik legfontosabb jelenlegi feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával aktívan cselekvő klímaadaptációs megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg.
Zambó Péter kiemelte, nemcsak beszélni kell a klímavészhelyzetről, hanem érdemben cselekedni szükséges.
A szénmegkötés növelését, a klímaváltozás hatásainak csökkentését szolgálja az Agrárminisztérium minden olyan programja, amely az erdők gyarapodását tűzte ki célul.
Ilyen például az Országfásítási vagy a Településfásítási program, és kiemelendők a Közös Agrárpolitika pályázatai, melynek keretében az agrártárca külön kiírásokkal támogatja a szaporítóanyag-termelés fejlesztését, hogy a hazai erdészeti ágazat a kor elvárásainak megfelelően reagálhasson a klímaváltozásból eredő kihívásokra – írták.
A korábbi évtizedekben alkalmazott szaporítóanyag-tárolási technológiák az egyre hektikusabbá váló időjárási viszonyok miatt már kevésbé tudják biztosítani a tölgymakk vetésig történő raktározását a minőség jelentős csökkenése nélkül.
A Mecsekerdő Zrt. beruházásának a célja egy olyan hűtőház megépítése volt, mely lehetővé teszi az erdősítések során alkalmazott szaporítóanyag szabályozott körülmények között történő tárolását akár egy éven túl is. A beruházás összértéke 150 millió forint, melyhez az Agrárminisztérium 125 millió forintos tulajdonosi támogatást nyújtott – áll a közleményben.
Zambó Péter a közlemény szerint kiemelte,
ez az innovatív fejlesztés lehetővé teszi azt is, hogy az őshonos fafajaink esetében szervezett, kontrollált keretek között a tőlünk délebbre lévő területekről származó szaporítóanyagot fogadjunk.
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik lehetséges iránya, ha olyan genetikai állományú életközösségekből gyűjtjük az erdők megújításához szükséges makkot, amelyek már alkalmazkodtak a szárazabb és melegebb éghajlathoz. A megfelelő forrásokat az országtól délnyugatra, a Balkánon és Törökországban kell keresnünk.
Az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács és a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kísérleti programjában a közeljövőben törökországi tölgymakk érkezik Magyarországra, ahol megkezdődnek a széleskörű alkalmazáshoz szükséges vizsgálatok – mondta az államtitkár.
Magyarországon az erdészek és különösen az állami erdészeti társaságok legfontosabb feladata a nemzeti zöldvagyon védelme és gyarapítása. Az ágazat az erdők javait minden egyes ember és az egész társadalom számára biztosítja.
Ennek a küldetésnek a része a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, és az alkalmazkodást szolgáló operatív cselekvés – hangsúlyozta Zambó Péter az AM közleménye szerint.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Az EP egy évvel elhalasztaná az erdőirtásról szóló jogszabály rendelkezéseinek hatályát
Országos erdészeti fórumsorozatot indít a NAK
Jelentős összegre pályázhatnak az erdőtüzek károsultjai
Erdészeti Szakértői Hálózat segíti a gazdákat
Ez történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek
Megjelent a fiatal erdők állománynevelését támogató pályázati felhívás
Erdőgazdálkodás: a klímaváltozás nem kezelhető rezervátumszemlélettel
Régiós szinten szervezett erdészeti szakértői hálózatot hoznak létre
Már fizetik az erdőterületek Natura 2000 támogatását