A száj- és körömfájásról a szakértő szemével

Az utóbbi napokban Magyarországot, Szlovákiát és egész Európát is készenlétbe helyezte a száj- és körömfájás megjelenése, amely Németország után a magyar-szlovák határ közelében, a magyarországi Kisbajcs községben, majd 4 szlovákiai telepen is megjelent. Az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza után ismét egy rendkívül fertőző betegségről beszélünk, amely jelentős gazdasági károkat okozhat az egész társadalom számára. A kassai Állatorvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Epizootológiai, Parazitológiai és Közegészségügyi Tanszékének vezetője, prof. MVDr. Anna Ondrejková mondta el a részleteket az egyetem számára, melyet a korkep.sk szemlézett és fordított magyarra.

„A száj- és körömfájás (FMD) egy rendkívül fertőző (kontagiózus) vírusos betegség, amely házi és vadon élő páros ujjú patásokat érint, különösen szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és sertéseket. A betegség lázzal és jellegzetes bőrelváltozásokkal – hólyagokkal (vezikulákkal) és aftákkal – jár, amelyek a szájüreg nyálkahártyáján, a nyelven, az orr területén (a kérődzők felső ajkának szőrtelen részén), valamint a tőgyön és a patákon alakulnak ki. A fokozott nyáltermelés és a fájdalmas elváltozások nehezítik a nyelést és fájdalmat okoznak járás közben, így az állatok sántítanak.”  

Hol fordul elő ez a betegség? Van olyan terület a világon, ahol gyakori?

„Az egész világon előfordul. Jelenleg endémiásan (csak meghatározott területeken) Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában fordul elő. Európában az epizootológiai helyzet különösen az 1951–52-es években volt bonyolult. Az első FMD -járványokat akkoriban a Rajna-vidéken igazolták, ahonnan a vírus az egész kontinensre átterjedt.”

Hogyan kezelték a helyzetet az 50-es években?

„Általános szarvasmarha-oltási kampányokat indítottak. Számos oltási kampányt hajtottak végre a Közel-Kelet és Törökország területén is, amelyek jelentős szerepet játszottak a száj- és körömfájás vírusának Európába történő behurcolásában. Az európai járvány megszüntetésére két stratégia alkalmazására került sor. Az első stratégia az állatok és állati eredetű termékek importjának és exportjának szigorú ellenőrzésére, a fogékony fajok oltásának tilalmára és a „stamping-out” módszer alkalmazására irányult – amely magába foglalja az összes fogékony állat kiirtását a járvány-gócpontban. A második stratégia a fogékony állatok általános oltása volt.”

Manapság azonban nem beszélünk általános oltásról. Miért?

„Alapos elemzés után kiderült, hogy ez a stratégia gazdaságilag nem tartható. Emellett azt is megállapították, hogy az oltott állatok esetében, még ha klinikai tünetek nem is jelentkeztek, a vírus a környezetbe ürülhetett. Az alapos epizootológiai elemzést követően az Európai Unió 1990. június 24-én a 90/423/EC számú határozatában megtiltotta az oltást. 1992. január 1-től kezdve az Európai Unióban tilos a száj- és körömfájás elleni vakcinázás.”  

Mi a betegség kórokozója?

„A betegség kórokozója egy RNS-vírus a Picornaviridae családból. Hét szerotípust azonosítottak: A, O, C, SAT1, SAT2, SAT3 és Asia-1. A száj- és körömfájás vírusa viszonylag ellenálló, a külső környezetben több napig vagy akár hónapokig is életképes maradhat, attól függően, hogy milyen a hőmérséklet, páratartalom, pH és a szennyezett anyag.”

Hogyan ürül ki a vírus a környezetbe?

„Mindenféle váladékkal és ürülékkel – különösen nyállal, vizelettel, trágyával, tejjel. A vírus közvetlen érintkezéssel terjed beteg állatokkal, de közvetetten is fertőzött anyagokkal. Jelentős a levegőben terjedő (aerogén) fertőzés, és az ember is szerepet játszik a vírus terjesztésében. Epizoológiai szempontból kóbor kutyák és macskák is terjeszthetik a betegséget.”

Milyen állatok fogékonyak a száj- és körömfájás vírusára?

„A leginkább fogékonyak a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések, de vadon élő páros ujjú patások – például szarvasfélék, disznófélék – is fertőződhetnek. A fertőzés fő forrásai a fertőzött, klinikailag beteg állatok és azok az állatok, amelyek az inkubációs időszakban vannak.”

Mi a fertőzés bejutási kapuja, és hogyan terjed tovább?

„Az elsődleges replikáció helye az állatfajtól, a vírus típusától és mennyiségétől függően változhat. A leggyakrabban az orrgarat vagy a lábak apró sérülései jelentik a bejutási kaput. A vírus vérárammal terjed a szervezetben, és a szájüreg, a nyelv, a tőgy és a végtagok távoli részein hólyagok alakulnak ki, amelyek rövid időn belül megrepednek és vérző aftákat képeznek.”

Létezik terápia a fertőzött állatok számára?

„Száj- és körömfájás esetén nincs terápia. A járvány felszámolására az érintett állatok likvidálása történik. Az állatokat vagy kényszervágásnak vetik alá, vagy elásással semmisítik meg. Az oltás az EU-ban 1992 óta tilos.”

Az emberre veszélyes lehet, ha fertőzött állat húsát vagy tejét fogyasztja?

A száj- és körömfájás zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), de emberben enyhe lefolyású. Az ember szerepet játszhat a vírus továbbvitelében a ruházaton vagy lábbelin keresztül. A betegség azonban elsősorban gazdasági károkat okoz.”

A vírus jelenlétének igazolása után milyen további vizsgálatok szükségesek a betegség megerősítéséhez?

„A száj- és körömfájást a klinikai tünetek alapján diagnosztizálják, és laboratóriumi vizsgálattal erősítik meg egy speciális referencia laboratóriumban. A betegség kötelezően bejelentendő, és a kórokozó jelenlétének megerősítése elengedhetetlen. A laboratóriumi vizsgálathoz mintát vesz a magán- vagy állami állatorvos. A vizsgálathoz olyan szövetmintát vesznek, amely friss vagy éppen megrepedt vezikulumot tartalmaz. Egyes országokban a garat-nyelőcső nyálkahártyáról is vesznek mintát (úgynevezett Probamg-teszt). A szövetmintát szállító közegbe (glicerin és foszfát puffer 1:1 arányban, pH 7,4–7,6) helyezik. A laboratóriumi diagnosztika közvetlen víruskimutatáson és antitestek detektálásán alapul. A vírus izolálása sejttenyészeteken történik, a vírus azonosításához molekuláris genetikai módszereket alkalmaznak, szerológiai módszerek közül az ELISA és a vírusneutralizációs teszt használatos.”

Mi történik, ha a tesztek megerősítik a fertőzést?

„Ha a fertőzést megerősítik, a betegség felszámolásának egyetlen módja az érintett állatok likvidálása. Az állatok megsemmisítését kényszervágó üzemekben végzik, vagy mélyen elássák őket az előírásoknak megfelelően. Az EU-ban az oltás 1992 óta tilos, azonban vészhelyzeti oltás engedélyezhető, ha új járványgóc alakul ki, de csak az állami állategészségügyi hatóságok engedélyével. Az importált és exportált állatok esetében különösen fontos a megelőző intézkedések betartása.”

Milyen következményekkel járna az emberekre, ha fertőzött állatok húsát vagy tejét fogyasztanák?

„Bár a száj- és körömfájás zoonózisnak számít (állatról emberre terjedő betegség), emberi megbetegedés esetén a lefolyás általában enyhe. Az ember főként a vírus terjesztésében játszik szerepet, mivel ruházaton és lábbelin keresztül viheti tovább a kórokozót. A fertőzés gazdasági következményei azonban hatalmasak, mivel a szarvasmarha állományok helyreállítása időigényes és költséges. A tehenek felnevelése több mint két évet vesz igénybe, míg tejtermelő állatokká válnak, és gazdasági hasznot hoznak. A sertésállomány helyreállítása valamivel gyorsabb folyamat.”

A száj- és körömfájás járvány kitörésének forrása, hogy honnan került Kisbajcsra, továbbra is kérdéses a járványügyi szakemberek számára.

„Több hipotézis is vizsgálat alatt áll. A közvetlen terjedés – vagyis a fertőzött élő állatok általi vírusátvitel – kizárásra került. Egy másik lehetőség az emberek általi behurcolás, különösen olyan személyek esetében, akik endémiás területről érkeztek. Harmadik lehetőségként felmerült a fertőzött anyagokkal történő átvitel is. Jelenleg nem tudjuk pontosan megállapítani a vírus terjedési útját, így esélyes, hogy csakis valószínűsített forrásról és behurcolási útról beszélhetünk.”

Ford.: Körkép.sk