A faültetés menete

Habár a gyümölcsfaültetés időszaka kevés kivételtől eltekintve a növények nyugalmi időszaka, érdemes már előre megtervezni, hogy milyen és mennyi fát szándékozunk elültetni, illetve az ültetés helyét sem árt előre kiválasztani. Célszerű szabadgyökerű facsemetét választani, mivel jól ered, és jóval kedvezőbb az ára, mint a konténeres facsemetének.

Szabadgyökerű facsemete ültetetése

A szabadgyökerű facsemete előnyei

A hazai faiskolai szaporítóanyagok több típusba sorolhatók: szabadgyökerű csemeték és konténeres, földlabdás csemeték vásárolhatók. Míg az előbbi a legelterjedtebb gyümölcsfák esetében, a díszfák telepítésekor a konténeres, földlabdás csemeték alkalmazása a leggyakoribb. Bár egyre gyakrabban a közönségesebb fajta gyümölcsfák esetében is kapható a konténeres változat.

A szabadgyökerű csemeték esetében láthatók a fa gyökerei, és a hajtásrendszer fejlettsége mellett legalább olyan fontos a gyökérzet megfelelő fejlettsége, hiszen ez a fa tápanyag és vízfelvevő rendszere, és átültetés után először ennek nevelésére fordítja az energiáját. Másrész jól ered, és jóval kedvezőbb az ára, mint a konténeres facsemetének.

Facsemete vásárlás szempontjai

A hazai éghajlati viszonyaink között a gyümölcsfák ültetése az első őszi fagyokkal, és a lombhullással  kezdődik, és a tavaszi rügyfakadással ér véget, így a faiskolák őszi nyitása október közepén aktuális. Érdemes tájékozódni az alanyként használt fajjal kapcsolatosan, hogy megfelel-e a céljainknak, illetve a választandó fajta tulajdonságai is fontosak, nevezetesen:

• mikor virágzik;
• mikor érik;
• kell-e porzó fajta mellé;
• betegségekkel szemben ellenálló-e;
• fagytűrő-e;

Előkészítő munkálatok

Talajelőkészítés szerepe

A talajelőkészítést megkezdhetjük augusztus végén, és ha a talajminőség engedi érdemes minél jobban fellazítani, hogy a gyökerek minél mélyebbre hatolhassanak. Mivel a mélyebb rétegek később száradnak ki, a fa aszályos időszakban is képes lesz onnan vizet felvenni, így növelhetjük a fa szárazságtűrését. A talaj lazítás céljára megfelelő, ha ásunk egy nagyjából 1 köbméteres gödröt a számára kijelölt helyen.

Ültető gödör ásása

Az ásó élével vágjunk bele hasadékokat, a kiásott gödör falát nem kell simára csiszolni, ez elősegíti a gyökér kinövését a gödrön túlra. Lehetőleg olyan mélyre ássunk, amennyire ezt az altalaj engedi, és fontos arra is figyelni, hogy a különböző talajrétegeket a verem szélére szétválogatva rakjuk. Miután a kiásott földet feljavítottuk (szervestrágyával, komposzttal, műtrágyával, tőzeggel) rögtön visszatemetjük. Lehetőleg fordított sorrendben lapátoljuk vissza, jó, ha a legtermékenyebb felső réteg a leendő gyökérzónába kerül. Így az előkészített gödörben a talaj ülepedik, a trágya tartalom feltáródik, és mire sor kerül az ültetésre – október november táján- a növény számára hozzáférhetővé válik.

Ültetés előtti előkészület

A facsemetét áztassuk néhány órára hideg vízbe, így a szövetek megszívják magukat, és az ültetés alatt nem szárad ki a növény, ennek különösen sok fa ültetésekor van jelentősége. Ügyeljünk arra, hogy a csupasz gyökerű növény lehetőleg árnyékba, hűvös helyre kerüljön, ne érje tűző nap. Ha nem sérült a fa gyökere, akkor nem kell visszavágni.

Agyagpép készítése

Agyagos föld és víz sűrű keverékébe (valamint tehetünk hozzá védőanyagként gombaölőszert is) érdemes belemártanunk a gyökeret, mivel ez a bevonat védi a kiszáradástól, segíti a tápanyagfelvételt, és jobb tapadását biztosítja a talajszemcséknek a gyökérhez, amely a gyökérnövekedést is elősegíti.

Ültetetés

Akkora gödröt kell ásni az előkészített laza talajba, ahol a gyökerek kényelmesen elférnek. Célszerű ekkor a karót is mellé ültetni, de használhatunk ültetőlécet is, hogy egyenesen tartsa a fát a gödör közepén. Óvatosan lapátoljuk vissza a földet a gyökerekre, úgy hogy ezek lefelé irányuljanak. A felénél, kétharmadánál végezzünk kb. 10 l vízzel beiszapoló öntözést. A beiszapolt gödröt töltsük fel teljesen, a gyökerek köré tömörítsük a talajt (enyhén tapossuk meg, vigyázva a vékonyabb gyökerekre). A törzs körül 30-40 cm-re kupacoljuk fel a földet, úgy hogy az oltási hely is védve legyen a hidegben, de szerves mulcsot is alkalmazhatunk. A kupac egyrészt véd a kiszáradástól, a túlmelegedéstől, és télire optimális feltételeket biztosít a növekvő gyökerek számára. Majd tavasszal metszéskor a kupacot ki kell tányérozni. Majd a legvégén kb. középtájon rögzítsük a törzset a karóhoz, de akár két ponton is. Fontos, hogy a törzs növekedése miatt a rögzítés a fán laza legyen, a karón pedig rögzített nyolcas kötést alkalmazzunk.

Vadvédelem

Ha a kertben számítani lehet vadkárra, akkor a zsenge fát védjük törzsvédővel. További teendők nincs is tavaszig, kíváncsian várhatjuk, hogy kihajt-e és hogyan fog növekedni az elkövetkező években.