Invazív jövevény vert tanyát a Kis-Balatonon

a második legnagyobb rágcsáló hazánkban a hód után.

Leginkább a tiszta vízű, vízinövényekben gazdag területeket kedveli, ahol megfelelő búvóhelyeket és télen is elegendő táplálékot talál – olvasható a Balaton Science közösségi oldalán.

Kis családokban él: egy domináns hím és több nőstény alkotja a csoportot a fiatal egyedekkel együtt.

Tápláléka főként lágyszárú növényekből, például gyékényből, nádból, kákából, hínárból és békalencséből áll, de gazdasági növényeket is fogyaszt. Magyarországon a nutria szaporodását először a Duna mentén és mellékágain, valamint az Ipoly mentén bizonyították jó egy évtizeddel ezelőtt.

Azóta az ország belső részein, a Dráva és a Mura mentén is kialakultak állományai. A faj természetes ellensége a vörös róka, az aranysakál, a szürke farkas és a ragadozómadarak.

A nutria az Európai Unióban veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén is szerepel, mivel

komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat.

Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat. Télen a vízinövények gyökereit is kiássa, part menti ásása pedig árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével.

A nutria jelenleg csak külön engedéllyel vadászható Magyarországon.

A felszámolására legálisan alkalmazható szelektív vadászati módszerek bevetése ajánlott.

A nutria megjelenése komoly kihívás elé állíthatja a Kis-Balaton ökoszisztémáját, ezért a szakértők fokozott figyelemmel követik a faj terjedését.

MTI