január 14, 2025

Új szabályozás segíti az önkéntes integrációkat a mezőgazdaságban

sertés koca malac

Fotó: Alan Roberts / Pixabay

A vertikális integrációnak minősülő együttműködési forma szabályozásának létrehozása támogatja a megbízható partneri kapcsolatok kialakulását az élelmiszerláncon belül, ezáltal a kormány a termelőknek értékesítési stabilitást, a felvásárlóknak pedig kiszámítható árualap biztosítását kívánja nyújtani – közölte az Agrárminisztérium (AM).

A január 1-jén hatályba lépett termelővédelmi csomag tartalmazza azt az új szabályozást is, amely megteremti a lehetőséget az önkéntesen választható, termelők és az őket integráló vállalkozások közötti termeltetői együttműködések létrehozására.

A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma. Mindez tehát nem kötelező a meglévő együttműködések számára, de egy tiszta keretrendszer alkalmazásának választási lehetőségét jelenti.

Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is.

Ez a forma a vertikális integráció, az élelmiszerláncban egymás után következő szereplők együttműködése – írták.

A közlemény szerint a vertikális integráció a termeltetői szerződés megkötésével jön létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások – amely például az állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – nyújtására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.

A termeltetői szerződéseknek a mezőgazdasági termelő részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további szolgáltatásokat kell tartalmazniuk.

A szolgáltatások között az értékesítés és a termék megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet.

Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető

– tették hozzá.

Egy-egy ágazatban a szakmaközi szervezetek vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítséget nyújthatnak a szerződéses konstrukciók megalkotásában.

Kérésükre az agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá. Ezek a mintaszerződések meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.

A termeltetőket és a termeltető szerződéseket a Magyar Államkincstár nyilvántartásba veszi. A középtávú célok között szerepel, hogy a jövőben különböző támogatási konstrukcióknál megjelenhessen a pozitívan értékelt együttműködési formák között ez a konstrukció is.

A termeltetői szerződések további részletes szabályozása hamarosan miniszteri rendeletben jelenik meg – olvasható a közleményben.

MTI