Lignittel javítanák fel a rossz állapotban lévő hazai termőföldeket

Néhány év múlva nem égetik majd el a hazai lignitet. Az MVM Mátra a mezőgazdaságban hasznosítaná a lignitvagyont.

A lignit jövőjéről rendeztek konferenciát Bükkábrányban január 7-én. A második Klímabarát Szénipar és Fenntartható Energiaipar Konferenciát a helyi önkormányzat szervezte, együttműködve a Miskolci Egyetemmel és az MVM Mátra Energia Zrt-vel, valamint a Mérnökakadémiával. Szalai Szabolcs polgármester köszöntőjében kiemelte, a helyi külszíni bánya idén lesz negyven éves, a bányaüzem a környék egyik legnagyobb foglalkoztatója, több mint ötszáz embernek ad munkát. Fontos szerepe van a térség fejlődésében, az itt található nyersanyagot pedig hiba lenne nem felhasználni.

A szellemi tőkével szeretnének választ adni a jövő kihívásaira, a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint a hidrogén alapú gazdaság kialakítására.

Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora kiemelte, az egyetem feladata nem csak az oktatás és a kutatás, hanem a térség fejlődésének, gazdaságának szolgálata. Mint mondta, a 2050-ig szóló klímastratégiában említik az MVM Mátrát is. Nem csak a klímacélokat kell szem előtt tartani, hanem a térségben élők érdekeit is, ezért gondolkodni kell a bányák más irányú hasznosításán. Mint mondta, optimista az innovatív megoldásokat látva, hogy vannak olyan tudás az egyetemen, ami ezeket a törekvéseket támogatni tudja.

Tállai András, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a lignit mezőgazdaságban történő hasznosításához elengedhetetlen, hogy az ügyet felkarolja Nagy István agrárminiszter. Ezen kívül Bükkábrányban működik egy hidrogénipari kísérleti üzem, amely az alternatív energiatárolás és felhasználás tekintetében úttörő jelentőségű lehet.

Nem szabad veszélyeztetni az élelmiszerellátást

Nagy István agrárminiszter a klímaváltozásról és a termőföld stratégiai jelentőségéről beszélt előadásában. Mint mondta, semminek sem szabad veszélyeztetnie az élelmiszerellátást, ennek érdekében mindig új megoldásokon kell gondolkodni. Az Európai Uniós támogatja az ökogazdálkodást, a környezetgazdálkodási célok vállalását, és ezzel kétmillió hektáron élnek is hazánkban a termelők. Örült, hogy változott a gazdák hozzáállása és tudják, a kihívásokra reagálni kell új módszerekkel. Magyarországon magas az egy főre jutó termőföld mérete, de abból mindig kevesebb lesz és a minőséggel egyre nagyobb problémák vannak. Jó minőségű élelmiszerhez egészséges talaj szükséges, azonban a magyarországi termőtalaj tápanyagtartalma ötven év alatt a tizedére zuhant. A hazai talajvédelmi cselekvési terv a közös felelősségre épít, és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt. Adatokat, tanácsokat adnak a gazdálkodóknak, komplex rendszer szükséges a talaj megőrzéséhez. A gazdálkodók ma már korszerű mérésekre alapozott, átgondolt tápanyaggazdálkodást végezhetnek, precíziós, környezetkímélő talajművelési módszereket alkalmazhatnak, ezzel pedig úgy állíthatnak elő minőségi és egészséges élelmiszereket, hogy közben megőrzik, sőt javítják a talajaink minőségét. A bükkábrányi lignit hasznosítására alternatíva a lignitporból kivont huminsav hasznosítása talajkondicionálóként. Ezzel javítható a talajszerkezet és mikrobiológiai állapot, növelhető a vízmegtartó képesség. Javítja a műtrágya hasznosulását, ezért nem kell annyi az egyre dráguló anyagból., ezáltal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Utóbbit elősegíti az állattartásban, biogáztermelésben keletkező hígtrágya, biogáztrágya, az alom lignittel való kezelése is. Ezáltal csökkenne az állattartó telepek metán és ammónia kibocsátása, valamint akár egyes állatbetegségek előfordulása.

Vécsi György, az MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatója előadásában elmondta, a bányákban száz évre elegendő szénvagyon található, a bányászati gépek a folyamatos korszerűsítéssel még 30 évig is működhetnek. A Miskolci Egyetemmel közösen vizsgálták a lignit ritkaföldfém tartalmát, de ez gazdaságtalan hasznosítási mód volna. A mezőgazdasági és építőipari (cementgyártás) hasznosítás esetén a piroszén, abból pedig szárított darálék előállítása jöhet szóba gazdaságosan. Az agráriumban különböző talajokhoz alkalmas adalékot tudnak előállítani, kihasználva a lignit még magas ásványianyag és huminsav tartalmát. Egy tonna lignitporba 180-250 kilogramm huminsavat tartalmaz. Egy cseh műtrágyagyárnak már már most is szállítanak lignitport, de évente csupán 800 tonnányit, ez alapján vannak tapasztalatok a hatásával kapcsolatban. Itt viszont nagyobb mennyiségben gondolkodnak, évi egymillió tonna lignit kitermelését szeretnék folytatni hosszú távon. Ebből 0-5 milliméteres darálékot állítanak elő, illetve piroszenet gyártanak majd a jelenlegi rendszerükhöz illeszkedően. Ennek terveit készítik a Miskolci Egyetemen. A cél, hogy 100 ezer tonnás mennyiséget tudjanak elérni a következő 1-2-3 évben.

Forrás: heol.hu