Alacsony színvonalú a legtöbb dióültetvény, meg is látszik a diótermésen

A gyenge termésátlagot azzal magyarázták, hogy még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény. Intenzív termesztéstechnológiával újra felfelé ívelő pályára kerülhetne a hazai dió piaca.

Az elmúlt 10 évben 6000-ről 9200 hektár fölé nőtt a dióültetvények területe a támogatási konstrukcióknak is köszönhetően, a termésmennyiség azonban nem emelkedett. A termésátlagok sok esetben a hektáronkénti 1-1,5 tonnát sem érik el, szemben a versenytársakkal, ahol a 4-5 tonnás hektáronkénti átlag sem szokatlan – hívta fel a figyelmet hétfőn kiadott elemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB).

A gyenge termésátlagot azzal magyarázták, hogy még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény, a jól művelt, prosperáló ültetvények nagysága – ahol intenzív körülmények között folyik a diótermesztés és a 3 tonnás átlag is elérhető – 3000 hektár alatt van az országban.

A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a fejlesztések megvalósításában segítséget nyújthatnak a gazdálkodóknak a KAP Stratégiai Terv forrásai is, és hogy a rövidesen megnyíló kertészeti ültetvénytelepítési felhívásra szeptember 10-től pályázathatnak – első körben – a gazdálkodók, míg az új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció 2025. január elsejétől indul.

A magyar dió piaca 2006 és 2019 között meredeken felfelé ívelő pályán volt, ezt követően megtorpant a kereslet. Magyarország az évi 6450 tonna terméssel a diótermelő országok rangsorában a harmincadik helyet foglalja el, a viszonylag kis termelők közé tartozik – ismertették.

NAK / MTI