Rezisztens baromfi lehet a megoldás a madárinfluenza ellen

Egy gén apró módosításával megalkották a világ első, madárinfluenza-vírusnak (majdnem) ellenálló csirkéjét. A kórokozónak kitett tíz, ilyen módon génkezelt szárnyasból kilencnél nem mutatkoztak a madárinfluenza-fertőzés jelei.

Aggodalomra ad okot a madárinfluenza-vírus terjedése, amely madarak százmillióinak pusztulásához vezetett világszerte. A kórokozó az emlőspopulációkra is átterjedt, illetve több ember halálát is okozta.

„A rendkívül fertőző madárinfluenza-vírus széles körben elterjedt Ázsiában, Európában, Afrikában és Észak-Amerikában, Dél-Amerikában is megjelent, és félő, hogy az Antarktiszra is átköltözik” – idézte a Theguardian.com Mike McGrew-t, az Edinburghi Egyetem Roslin Intézetének kutatóját. A vírus hatalmas pusztítást végez a vadon élő madaraknál, de a tenyésztett szárnyasokat is tizedeli. Egyre nagyobb a félelem attól, hogy a madárinfluenza emberre veszélyes mutációja újabb járványhoz vezethet.

Hogyan állítható meg a madárinfluenza?

A madarak vakcinázása költséges és korlátozott hatékonyságú a madárinfluenza-vírus gyors mutációja miatt. A szigorú biztonsági intézkedések, mint például a csirkék zárt térben tartása, átmeneti megoldások. Mike McGrew szerint a génszerkesztés ígéretes utat kínál a kórokozókkal szembeni rezisztencia felé. Az influenzavírusnak ellenálló baromfi csökkenti az embereket és a vadon élő madarakat fenyegető kockázatot.

A kutatás egy olyan génre, az ANP32A-ra összpontosított, amely a gazdasejtet megtámadó madárinfluenza-vírus szaporodásában szerepet játszó fehérjét kódolja. Ha megakadályoznák a fehérje működését, a vírus nem tudna replikálódni. Ennek érdekében a csapat génszerkesztési eljárással apró változtatásokat hajtott végre az ANP32A génen. Amikor a génszerkesztett csirkéket ezer fertőző vírusegységgel oltották be, tíz madárból csak egy fertőződött meg, miközben az összes kontrollszárnyas fertőzött volt. Amikor rendkívül nagy dózist – egymillió vírusegységet – alkalmaztak, tíz madárból öt megfertőződött, bár a vírusterhelés a szervezetükben sokkal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsirkéknél.

Amikor megvizsgálták a génkezelt csirkéket, kiderült, hogy a szervezetükben mutálódott a vírus. Az új vírusváltozat azonban nem tűnt veszélyesnek az emberre. A kutatók szerint minimális esély van arra, hogy ennél fenyegetőbb mutációk is keletkezhetnek. A Nature Communicationsben megjelent tanulmány szerzője, Wendy Barclay, a londoni Imperial College professzora szerint az előzetes eredmények azt sugallják, hogy három gén átalakítása megakadályozhatja a fertőzéseket. „Ez egy kiváló tanulmány, és fontos lépés a madárinfluenza-vírusnak ellenálló csirkék előállítása felé. Ahogy a szerzők mondják, van még tennivaló, és most már világos, hogy milyen irányba kell ezt a munkát folytatni” – értékelte a bejelentést a brit lapnak Derek Smith professzor, a Cambridge-i Egyetem igazgatója.

Massimo Palmarini, a Glasgow-i Egyetem professzora egyáltalán nem aggódik a génkezelt szárnyasok miatt. Szerinte ugyanolyan biztonságosak lesznek az influenzavírusra rezisztens csirkékből készült élelmiszerek, mint a hagyományos módon tenyésztett szárnyasokból előállítottak – elvégre az összes háziállat tenyésztése az elmúlt tízezer évben egyfajta lassú génszerkesztési folyamatként is felfogható.

Forrás: Magyar Nemzet