Önkéntesek mentik meg Kunszállás egyik legöregebb tanyáját

Önkéntesek dolgoznak a falu egyik legöregebb tanyájának a megmentésén Kunszálláson. A Nagyapám háza építészeti program keretében zajló tábor a helyi önkormányzat és a Kunszállási Lokálpatrióták Egyesülete összefogásában valósul meg. A szervezők célja, hogy visszakapja régi arculatát a több mint 130 éves tanya – írja a baon.hu.

A falu határában, a Cines horgásztó közelében található Patyi tanyaként ismert épület mintegy tíz éve került az önkormányzat tulajdonába. Az elmúlt több mint egy évtized alatt azonban nem sok minden történt az épülettel. Almási Roland Márk, polgármester elődjétől megörökölve a feladatot már több mint két éve keresi a tanya felújításának és hasznosításának a lehetőségét. Ebben lett partnere a kunszállási építészhallgató, Bartucz Bianka, akinek ötlete nyomán kapcsolódtak be a Nagyapám háza építészeti programba.

Első lépésként az épület állagmegóvásán dolgoznak, odafigyelve arra, hogy a munkálatok során a régen használt népi építészeti technológiákat alkalmazzák. Az önkéntesek először a belső tereket újítják fel

– sorolta a baon.hu érdeklődésére a polgármester.

Elmondta, mivel az egyhetes tábor alatt nem tudnak mindent megcsinálni,

azt tervezik, hogy több lépcsőben folytatják a tábort, addig amíg a tanya teljesen meg nem újul. Több elképzelésük is van a későbbi hasznosítással kapcsolatban. Az biztos, hogy közösségi programok színhelye lesz majd a tanya. Felmerült, hogy skanzenként turisztikai célokra hasznosítják. De azt is lehet, hogy élő tanyaként működik majd, hiszen a falvak is egyre jobban urbanizálódnak, és egyre kevesebb lehetőség van arra, hogy a gyerekek megismerjék az egykori tanyasi életet, a háziállatokat, a petróleumlámpát, vagy akár a búbos kemencét

– ismertette terveit a polgármester, akinek két kisfia is aktívan részt vesz a tanya renoválásában.

Ez a tanya arra is nagyon jó, hogy megmutassa milyen volt itt a Kiskunság közepén a régi élet, hiszen ez egy hagyományos, háromosztású parasztház, egy kamrával kiegészítve, vályogtéglából építve – vette át a szót a polgármestertől Bartucz Bianka, aki építészhallgatóként hatalmas lelkesedéssel vágott bele a tanya felújításába. Elmondta, ezzel az alföldi háztípussal már nagyon ritkán lehet találkozni, főként ilyen jó állapotban. Ezért is örül annak, hogy sikerült pályázatot megvalósítani.

Jelenleg a ház belső falainak tapasztásán dolgoznak az önkéntesek, akik az ország számos pontjáról érkeztek Kunszállásra, hogy a gyakorlatban is megismerhessék ezeket a hagyományos építési technikákat. Bartucz Bianka elmondta, a tapasztás lényege, hogy a felületet simává tegyék és a repedéseket elfedjék. Ezt követi majd a meszes vakolás. A tapasztáshoz a közelben talált agyagot, aprított szalmát és vizet használnak. Az így kapott masszát 2-3 centi vastagon viszik fel a vályogfalakra. Erre utána homokkal, agyaggal és vízzel összekevert simítóréteget kennek, végül erre jön majd a meszes vakolás.

Felújítják a nyílászárókat is. Az épületen úgynevezett kapcsolt gerébtokos ablakok és pallótokos ajtók vannak, amelyek szintén az Alföld jellegzetességei. Bár már elbontották, de a valószínűleg búbos kemence is volt az épületben, amit szintén szeretnének visszaépíteni – részletezte Bianka.

Tavaly jubilált a Nagyapám Háza program

Krizsán András Ybl-díjas építész 2012-ben létrehozta a Nagyapám Háza programsorozatot, melynek célja a hagyományos építés kultúra fenntartása, mesterségek továbbélésének és megmaradásának segítése. Az év első felében előadás-sorozat keretében, míg a nyári időszakban építőtáborokban tanulhatják az érdeklődők a nép építészeti technikákat. A kezdeményezés célja továbbá, hogy régi épületeket közösségi együttműködéssel, önkéntesek részvételével újítsanak fel. A programban résztvevő nyertes pályázók szakmai irányítást kapnak, így a kunszállásiak is. Az Alföldön egyébként a kunszállási az első ilyen tábor – tudtuk meg Bartucz Biankától, aki azt is elmondta, hogy a táborban résztvevő önkénteseket az önkormányzat látja vendégül. A tábor keretében szakmai előadásokat is hallhatnak a Kiskunság néprajzáról, valamint a Duna-Tisza köze középkori településhálózatáról.