Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. A jövőnk múlik azon, hogy képesek vagyunk-e a természeti erőforrások mennyiségéhez szabni az igényeinket, és megtaláljuk-e megújításuk lehetőségeit, mondta Nagy István agrárminiszter a XXXIII. Biokultúra Tudományos Napon, Budapesten – az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.
A tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az Agrárminisztériumban.
Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.
Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk – húzta alá a miniszter.
Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll.
Ezen felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt – hangsúlyozta a miniszter a szaktárca közleménye szerint.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
A búvósávok segítenek megőrizni a gyep biológiai sokféleségét
Talajmegújító gazdálkodás: megduplázott termés, nincs parlagfű, egészségesebb élelmiszer
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
Célzott támogatások ösztönzik a talajkímélő gazdálkodást és a szakmai kutatásokat
Már véleményezhető az Ökológiai gazdálkodás támogatása című felhívás
NAK Szántóföldi Napok: a fókusz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáson van
A fecskefészkek védelmére hívják fel a figyelmet
Megkezdődött az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások előlegfizetése
Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük