december 27, 2024

A gabonalisztharmat és a szeptóriás levélfoltosság veszélyezteti a búza- és árpaállományt

gabonalisztharmat

Fotó: Kárkép Facebook

Egyes gombabetegségek – a gabonalisztharmat és a szeptóriás levélfoltosság – kórokozói az elmúlt tél enyhe időjárása miatt sértetlenek maradtak, így tavasszal problémát jelenthetnek a búza- és árpaállományokban az Agrofórum tájékoztatása szerint.

A mezőgazdasági portálon azt írták: a korai növényvédelmi kezelés sok területen már megtörtént, ahol eddig elmaradt volna, a felmelegedés megindulásakor ott is érdemes lesz elvégezni, mert a kalászos gabonákban elterjedtek a gombabetegségek.

Az egyik, szinte minden évben megjelenő gombabetegség a lisztharmat, amely az árpa- és a búzaállományokban rendszeresen előfordul. A jelenlegi helyzetet az teszi súlyossá, hogy

az enyhe időjárás miatt már ősszel rendkívül erős fertőzés alakult ki, ami hosszú évek óta nem okozott ilyen tömeges mértékű megbetegedést. A fertőzés következtében a gabonanövények alsó levelei sárgulnak, pusztulnak és rövidesen barnulni fognak, illetve kiszáradnak

– tájékoztat a portál.

Hozzátették:

a kisebb esők mellett az erősebb éjszakai és hajnali harmatképződés is elegendő lehet a járvány kialakulásához.

A másik problémát okozó növénybetegség, az őszi búzát betegítő szeptóriás levélfoltosság ritkábban jelent komolyabb veszélyt. A járvány lehetőségét azonban nem lehet kizárni, mert a fertőzés első tünetei már január közepén jelentkeztek a leveleken:

tömeges levélszáradás, az alsó levelek elvesztése és a fertőzött leveleken apró, fekete pontok megjelenése.

A kórokozó számára a 15-20 Celsius fok közötti hőmérséklet a kedvező, az időjárási előrejelzések szerint a következő hetekben várhatóan ilyen tartományban alakulnak majd a napi maximumértékek, ami nedves környezettel kombinálva segíti a fertőzés terjedését.

szeptóriás levélfoltosság
szeptóriás levélfoltosság – Fotó: karkep.hu

A gabonalisztharmat tünetei

A kórokozó micéliuma fehér, lisztes bevonatot alkot, később a penészbevonat megvastagszik. A fehéres, vattaszerű párnácskák, amelyek egy szőrmeszerű bevonattá állnak össze, először az alsó leveleken, a levélhüvelyen és részben a száron jelennek meg. A párnácskákon később fekete pontok, a gomba termőtestei fejlődnek ki és a pusztulák szürkésbarnára színeződnek. A fertőzött levelek megsárgulnak és idő előtt elhalnak. Hosszan tartó fertőzés esetén a felső levelek és a kalászok is megbetegszenek. A lisztharmat fertőzése exponenciálisan terjedhet a gabonaállományban. A fertőzéstől a látható tünetig mindössze 3-5 nap telik el. A lisztharmat segíti egyéb betegségek fellépését is, pl. Typhula, vagy a Septoria nodorum.

(agro.bayer.co.hu)

Szeptóriás levélfoltosság tünetei

A szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) hűvösebb, csapadékos évjáratokban okoz nagyobb gondokat a búzában. Ősszel, a nem túl hideg télen, vagy tavasszal a szármaradványokon létrejött ivaros képletekből (pszeudotéciumokból) aszkospórák fejlődnek, majd ezek fertőzik a vetéseket, árvakeléseket, majd ezeken szaporodik fel és fertőz ivartalan úton konídiumokkal, amelyeket a szél szállít akár táblák között is. Mindegyik alak folyamatosan fertőz. Télen nagyon lassan fejlődik. Tavasszal és nyár elején gyorsan terjed. Ez a kórokozó önmagában is képes 30-50 %-os termésveszteséget is okozni. Az alsó levelek fertőzésével a növényállományt gyengíti, a felső levelek fertőzésével pedig csökkenti a termés mennyiségét, és rontja a minőséget. Felismerése könnyű, a levélen megjelenő világosbarna foltokról és az azokban megjelenő ivartalan szaporítóképletekről (piknídiumok). Növénymaradványokról fertőz, télen a fertőzött növényi részeken uredospórákkal marad fenn, majd 10 °C -os átlaghőmérséklet felett szaporodni, terjedni kezd. A köztesgazda szerepe nem jelentős.

agrofil.hu

Forrás: MTI / agrarkapu.hu

Fotók: karkep.hu