
MTI/Rosta Tibor
Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására. Hiába beszélünk ugyanis a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit – közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben a tárca közleménye szerint.
A minisztérium ismertette: a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni – írták.
„Tapasztalataink szerint a kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek ugyanis komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is. Meggyőződésünk, hogy hiába beszélünk Európában a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az Európai Unió a másik oldalon nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit”
– fogalmazott Feldman Zsolt.
Megjegyezték azt is, ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. „Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd” – hangsúlyozta Feldman Zsolt államtitkár a közlemény szerint.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Új terápiás eljárást fejlesztenek a sertések vírusfertőzésével szemben
80 exportképes élelmiszeripari gyártó mutatkozik be az idei OMÉK-on
Rendkívüli a járványügyi helyzet, elföldelik a kényszervágott állatokat
50 év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség Magyarországon
Új sertésinfluenza elleni vírusterápiás innováción dolgozik egy magyar konzorcium
Bács-Kiskun és Békés vármegyében újabb baromfitelepeket érint a madárinfluenza
A fekete berkenye mellékhatásai és ellenjavallatai
Több mint 2400 vetélytárs legyőzésével lett a Kövér Pálinkafőzde kajszija 2025 Legjobb pálinkája
Nyers húsból készült ételtől kaptak madárinfluenzát házimacskák