Szakmai szervezet: a termelési költségek növekedése visszafogja a juhágazat bővülését

Hiába nőtt a kereslet Európában az élő bárányokra és emelkedtek az értékesítési árak, ez nem kompenzálja a gazdák többletköltségeit, amit az idén az aszály és az energiaár-emelkedés tovább növelt – mondta a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Kukovics Sándor ezzel magyarázta, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb piaci jelentése szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 15 százalékkal 4 ezer tonnára csökkent, míg értéke 6 százalékkal 7 milliárd forintra nőtt 2022 január-májusában az előző év hasonló időszakához képest.

A jelentés szerint a bárányok termelői ára 14-16 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában. A könnyű bárány (13 kilogrammnál kisebb vágósúlyú) átlagára kilogrammonként 1459 forint volt, 14 százalékkal emelkedett, a nehéz bárányé 16 százalékkal 1386 forintra nőtt.

Az ügyvezető megjegyezte: az aszályos időjárás miatt lecsökkent a legelőterület, ezért a gazdáknak több vásárolt takarmányt kell használniuk, ez tovább drágítja a juhtartást. A juhágazat területhasználata egyébként is drasztikusan visszaesett az elmúlt öt évben, mintegy százezer hektárral 450 ezer hektárra – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a munkaerő hiánya is gátolja az ágazat fejlődését, egyre többen hagynak fel a juhtenyésztéssel.

Az exportlehetőségek javulásának fő oka szerinte, hogy a Brexit óta jelentősen kevesebb brit bárány érkezik az Európai Unióba, továbbá összességében csökkent az európai juhállomány is. A juhhús iránti kínai többletigény miatt egyre kevesebb jut el Európába az új-zélandi és ausztrál áruból. „Egyfajta piaci vákuum keletkezett kontinensünkön, amelynek volumene a piac 12 százalékára tehető” – fogalmazott Kukovics Sándor.

Magyarországról származó juhhúst és vágóállatot 14 ország vásárol. A kivitel túlnyomó részét tavaly a vágóállat tette ki, hasított súlyban, 5220 tonnával, az idén a terméktanács 5300 tonnát remél – mondta.

A magyar bárány fő vásárlója továbbra is Olaszország, de a korábban 90 százalékot meghaladó részesedése az exportból 65 százalék körülire csökkent, miközben más EU-tagállamoké, valamint a közel-keleti országoké emelkedik – tette hozzá.

Az ágazat teljesítményét visszafogja az is, hogy a bárányhús fogyasztása Magyarországon viszonylag csekély. A Magyarországon tenyésztett bárányok mintegy 10-15 százalékát értékesítik csak belföldön.

MTI