december 21, 2024

Ötmilliárdos pályázat zártkertek agrárhasznosítására

szőlő szőlőművelés

Az édes nemes borok egyik alapját a zéta szőlőt metszik a Várhegy dűlőben Bodrogkisfalud határában 2021. február 5-én. Fotó: Balázs Attila / MTI

A zártkertek agrárhasznosítását segítenék a duplájára emelt, útépítésre, villamosításra, vadkárelhárításra fordítható támogatásból. Az önkormányzatok 5 milliárd forintos keretre pályázhatnak – írja az Index.

A zártkertek fejlesztésében érdekelt önkormányzatok már tanulmányozhatják a Zártkerti Revitalizációs Program pályázati felhívását, melyre 2021-ben 5 milliárd forintot különített el a költségvetés – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az Index érdeklődésére hangsúlyozta, hogy

A HELYHATÓSÁGOK BERUHÁZÁSAIVAL ALAPVETŐEN EGY HAGYOMÁNYOS AGRÁRTEVÉKENYSÉG MEGŐRZÉSÉT, AZ ELHANYAGOLT ZÁRTKERTEK ÚJ ÉLETRE KELTÉSÉT KÍVÁNJÁK TÁMOGATNI, ÉS NEM A LAKHATÁSI PROBLÉMÁK MIATT KÉNYSZERŰSÉGBŐL A ZÁRTKERTEK NÉPESSÉGNÖVEKEDÉSE OKOZTA PROBLÉMÁKAT ORVOSOLNI.

Úgy fogalmazott, az említett mintegy 200 ezer hektárnyi területen az önkormányzatok segítségével még megőrizhető, újjáéleszthető az az évszázadok óta értéknek tekintett termelési kultúra, amelyek a szőlőhegyeken, gyümölcsösökben, az egykori mezővárosok határában kialakult. A miniszter szerint e területek megőrzése, fejlesztése segít megtartani a helyi közösségeket, az újrainduló – lehetőség szerint őshonos és tájfajta gyümölcsfák és szőlők telepítésével járó – gazdálkodás az önellátás mellett a kézműves helyi termékek előállítását, piacra jutását is segítheti.

Azt pedig, hogy a támogatás az agrárbiodiverzitás fenntartásához, és a termelés életben tartásához járuljon hozzá, elsősorban az garantálja, hogy nem az egyes egyéni gazdák, kerttulajdonosok pályázhatnak, hanem az önkormányzatok, amelyek eldönthetik, hogy milyen fokú infrastruktúra fejlesztésbe vágnak be a zártkerti részeken, ezzel is szabályozva a népesség alakulását, másrészt az egy önkormányzat által elnyerhető maximális összeg is behatárolja, hogy mekkora fejlesztés valósulhat meg – hangsúlyozta Nagy István. Mindezzel kapcsolatban V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes helyhatóságok dönthetnek ugyan úgy, hogy az összeérő belterületi és zártkerti területeken nagyobb mértékben engedik a betelepülést, azonban akkor már ehhez kell igazítani az infrastrukturális feltételeket is, legyen szó útépítésről, közművesítésről, villamosenergia-hálózat kialakításáról.

Az önkormányzatok a Herman Ottó Intézet honlapján megnyíló pályázati felületen augusztus 8-án benyújthatják, szerkeszthetik, augusztus 9-15 között, reggel 8 órától éjfélig, vagy a források kimerüléséig pedig véglegesíthetik a pályázataikat.

Egy-egy zártkerti térség fejlesztésére több programelemet is választhatnak a helyhatóságok, ám legfeljebb 25 millió forintot nyerhetnek el az önerő nélküli, vissza nem térítendő támogatásból, amelyet ráadásul 100 százalékos előlegként kaphatnak meg, utólagos elszámolás mellett

– ismertette a részleteket Nagy István. A támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed.

Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket, igaz, utóbbi pont csak más programelemmel együtt választható és legfeljebb 5 millió forintot igényelhetnek egy-egy védelemre, fejlesztésre érdemes présház, pince megvásárlására – tette hozzá V. Németh Zsolt.

Útfelújításra egyébként pályázatonként legfeljebb 18 millió forint, elsősorban kisfeszültségű villamosenergia-hálózat kiépítésére maximum 25 millió forint nyerhető el.

A mezőgazdasági célú vízkivételi lehetőség megteremtése egyébként kútfúrásra fordítható támogatást takar, de ahol lehetőség van a belterületi vízvezeték hálózattal összekötni, abból is megoldható. V. Németh Zsolt szerint meglévő nagyvárosi kertek, közösségi kertek fejlesztésére is pályázhatnak az önkormányzatok, bár értelemszerűen nem ez a pályázat fő fókusza. A politikus szerint fontos célja a pályázatnak az őshonos és tájfajta gyümölcsösök létesítésének támogatása mellett az is, hogy megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is, ezért utóbbiak felújítására is lehet dotációt kérni.

Forrás: Index

Borítókép: Az édes nemes borok egyik alapját a zéta szőlőt metszik a Várhegy dűlőben Bodrogkisfalud határában 2021. február 5-én. Fotó: Balázs Attila / MTI