Görögdinnye és sárgadinnye termesztése

A nyári kánikula idején az egyik legjobb szomjoltó növényünk a görögdinnye. Bár a nevét az alakjának köszönheti, más nyelvekben az elnevezése a rendkívül víztartalmához kapcsolódik. A magas cukortartalma miatt a fogyasztók, mint gyümölcsöt élvezik, de a terméstechnológiája alapján a szakirodalom a zöldségnövények közé sorolja. Kiskerti és nagyüzemi termesztésénél megfelelő vetésforgó alkalmazása ajánlott, ne oda ültessük ahol előző évben is termett, illetve a közeli rokonai termettek.

A görögdinnye, sárgadinnye jellemző tulajdonságai

A görögdinnye és a sárgadinnye a mediterrán régió növényei, Ázsiából származnak, és görögdinnye termesztését 10. századi iratok is tanúsítják. A tökfélék (kabakosok) népes családjába tartoznak. A sárgadinnye fajták közül hazánkban a barázdált héjú narancsos-sárgás húsú fajták a legnépszerűbbek. Jellegzetes ízük és frissítő hatásuk miatt a nyári időszak legkedveltebb zöldségeinek számítanak. A görögdinnye dús lombozattal rendelkezik, amely sok vizet párologtat. A nagy termés majdnem 90 százaléka vízből áll.

Fajtajellemzők

A görögdinnye hajtásrendszere a talajon hever, erőteljes gyökerekkel, és jellegzetes alakú szeldelt levelekkel, sárgás virágokkal rendelkezik. A termés mérete és színe változatos, a szezonban általában 3-4, illetve 12-15 kg-os példányokat találhatunk, amelyek alakja hosszúkás, vagy gömbölyű, így a mérete miatt hagyják a növényt a talajon futni. Bár léteznek kisebb termésű fajták – igény is lenne a könnyebb tárolhatóság miatt az 1-2 kg dinnyékre – de hazánkban nem jellemző a termesztésük és értékesítésük. A héja lehet csíkos, márványos, vagy sima sötétzöld színű. A húsa általában élénkpiros, de narancs és citrom színű fajták is léteznek.

A sárgadinnye hajtásrendszere is hasonló, de előnye, hogy támrendszer mellett is termeszthető, amely kedvező a kisebb termések szempontjából is. A sárgadinnye fajták közül hazánkban a sima héjú, halványsárga, a zöld húsú fajták, illetve a barázdált héjú narancssárga húsú fajták kaphatók, illetve léteznek téli fajták is, bár ezeknek az íze sokszor nem közelíti meg az előbbi fajták minőségét. Méretük is nagyobb, az alakjuk hosszúkás, és sötétzöld színű héjjal rendelkeznek.

A dinnyék környezeti igénye

Vízigény

A dinnyéknek a rokonaikhoz hasonlóan (tök, uborka) a termőidőszakban rendkívül magas a vízigénye. Erős gyökérzetük miatt az átmeneti vízhiányt is átvészelik, bár a jó termésminőség és hozam érdekében öntözve termesztik.

Fényigény

Magas a hőmérséklet és fényigényük, ezért olyan ágyásba célszerű ültetni, ahol napközben nem kerülnek árnyékba. Ha nem megfelelőek a fényviszonyok, akkor a termés minősége gyengébb lesz: íze, színe nem éri el az optimális értéket és a héj is vastagabb lesz. Ha hűvösebb az idő, akkor a hajtásvégek elemelkednek a talajtól – ideális esetben a talajon fekszenek.

Tápanyagigény

A dinnyék tápanyagigénye magas, ezért az őszi ásás idején a kerti talajhoz célszerű szerves trágyát adni, ez biztosítja a kiültetett palánták számára az ideális tápanyagszintet. Termőidőszak idején műtrágyával pótoljuk a termés számára szükséges káliumot.

A dinnyefélék termesztése

A dinnye termesztése palántaneveléssel történik: a fekete színű görögdinnye magokat, illetve a fehér színű sárgadinnye magokat április elejétől, közepétől kezdjük vetni (fűtött helyen). Vetés előtt a magokat a könnyebb csírázás érdekében áztassuk be pár órára langyos vízbe. A palánták 4-6 hét alatt kiültethető méretűre nevelhetők, ágyásba május közepétől kerülhetnek.

Vetésforgó

A kiskerti termesztés (és a nagyüzemi termesztés) során megfelelő vetésforgót kell alkalmazni: saját maga, illetve más dinnye és kabakos után (cukkini, tök, uborka, stb.) egymás utáni két évben növényvédelmi okok miatt ne kerüljön ugyanabba az ágyásba, területre. Egyrészt a kártevőik és kórokozóik közel azonosak, így az állomány védelmét szolgálja, másrészt cél a talajuntság elkerülése is. A görögdinnye a fajtától függően helyigényes növény, 1-1,5 sor, és tőtávolságra ültethető. A sárgadinnye tenyészterület igénye is nagyjából 1 m2.

Ápolási munkák

A tenyészidőszakban a gyomirtás a legfontosabb ápolási munka az öntözés és trágyázás mellett. Főként a növekedés kezdeti időszakában jelentős, majd amikor az összeért hajtások szinte befedik a talajt a gyomok is kevésbé fejlődnek a fény hiányában.

A dinnye betakarítása, felhasználása

A görögdinnye nem utóérő, leszedés után már nem nő a cukortartalma, így édesebb sem lesz. A sárgadinnye viszont utóérő, ezért nagyjából 80 %-os érettségben szedik. Vásárlásnál azt a példányt válasszuk, amelyiknek a kaccsal ellentétes oldala már kissé puha, és a jellegzetes illata is érezhető. Egy éretlenebb dinnye, hogy a megfelelő zamat és édesség kialakuljon, még pár napig otthon is érlelhető. Görögdinnye esetében jó megoldás a kopogtatás: az érett termés kongó hangot ad, valamint világosabb foltja már sárga színű, és nem fehér.