Zöldborsó termesztése

A zöldborsó igen értékes zöldségfélénk, a korai fajtái tél alá vetve már tavasszal friss zsenge termést hoznak. Habár a kiskerttulajdonosok többsége tisztában van a zöldborsó termesztés fortélyaival, azok számára, akik még nem jártasak e korai faj termesztésében és jellegzetes igényeivel összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A zöldborsó igényei

A zöldborsó hidegtűrő növény, a 15-16 Celsius fok számára a legideálisabb. Nem árt azzal tisztában lenni, hogy a fejlődési küszöbértéke 4,4 fok, és ez alatt a csírázás nem kezdődik meg. A kikelt növény jól tűri még az enyhe fagyokat is, de nem viseli el a nagy meleget és az azzal párosuló víz és párahiányt sem. Ilyenkor a lombja nem fog kielégítően fejlődni, pedig a jól fejlett növény az alapja a bő termésnek. Ez az oka annak, hogy csak kora tavasszal az alacsony hőmérséklet és páratartalom idején érdemes csak termeszteni. A borsó nitrogéngyűjtő növény, amelyet a gyökerein élő baktérium segítségével gyűjti össze.

Fényigénye

A zöldborsó hosszúnappalos növény, a rövid nappalokon a lombozata, míg a hosszú nappalok világosság idején a virágok és a termés képződik.

Vízigénye

Közepes vízigényű, viszont a csírázás, a kezdeti növekedés, valamint a virágzás-terméskötődés időszakában fokozott a vízigénye.

Ha túl meleg és száraz az idő, és alacsony a páratartalom, akkor nem kielégítő a virágok kötődése, és kevesebb szem képződik a hüvelyben.

Táptalaj igény

Tápanyagban gazdag talajt igényel. Ugyanakkor fontos, hogy a vetés előtti 1-2 évben a földjét szerves trágyázni kell, csak ez idő múlva lehet benne termeszteni. Az őszi mély talajmunka során a közepes tápanyag ellátottságú földbe négyzetméterenként 40-50 g szuperfoszfátot, 20-30 g káliumsót adagoljunk. Tavasszal ajánlott kiegészíteni 20-30 g ammónium-nitráttal, és a talajba sekélyen kell bedolgozni.

Fajtaválasztás

A gazdaboltokban vetőmagboltok kínálatában 3 fajtacsoport kapható: kifejtő borsók, velőborsók, cukorborsók.

Kifejtő borsók: gömbölyű magjuk sima, mivel a cukortartalmuk gyorsabban alakul keményítővé -gyorsan lisztesedik, keményedik és kevésbé ízletes. Ez a fajtacsoport jobban tűrik a hideget, alkalmasak tél alá vetésre, és kora tavaszi vetésre is érdemes választani.

Velőborsó: töppedt, rácos magvak, a cukortartalmuk lassabban alakul keményítővé. Zsengeségét tovább megtartja, jó minőségű. A kifejtő fajtákkal szemben pár nappal hosszabb ideig őrzi meg a frissességét. A velőborsó fajták fagyérzékenyebbek, érdemes a kikelő fajták után vetni, de legkorábban csak március közepétől.

Cukorborsók: Hazánkban nem igazán terjedt el, leggyakrabban a velőborsóval azonosítják. Abban különbözik, hogy az előzőeknél magasabb a cukortartalma, és a hüvely belsejében nincs rostos pergamenszerű hártya. A hüvelyével együtt fogyasztható, a zöldbabhoz hasonló módon.

A zöldborsó vetésének típusai

Vetésére több megoldás közül választhatunk annak érdekében, hogy minél tovább szedhessünk friss borsót a kertből.

Tavaszi vetés

A legfontosabb ajánlott vetési időszak hazánkban február vége-április első két hete. Ennél későbbi vetéskezdet csak a nyugati országrész hűvösebb klímájú területein, illetve a jobb víztartó képességű területeken sikeres. Egy-egy fajtából az adott időszakon belül több szakasz vetése is lehetséges, vagy lehetőség van különböző tenyészidejű fajták termesztésére is. Ha egy fajtából tervezünk szakaszos vetést, fontos tudni, hogy a betakarítás idején jóval magasabb a hőmérséklet, mint a vetés idején, így az egyes szakaszok vetése között célszerű legalább 10-14 napos különbséget hagyni.

Nyári vetés

Az őszi betakarításhoz a július és az augusztus eleje alkalmas, ilyenkor rövid tenyészidejű fajtákat vessünk. A rendszeres öntözésre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Tél alá vetés

November második fele, december eleje a tél alá vetés ideje, a kikelt borsó télen nem telel át a szabadban, de a korán kikelt növény tavasszal már nem fagy el.

A borsó helye a kiskertben

A borsó önmagával össze nem férő növény, ezért a kertben célszerű váltogatni a helyet. Így legalább 3-4 évenként a korábbi helyére kerüljön vissza, különben jelentős terméscsökkenés tapasztalható már a második évtől. A vetőmag a csíraképességét 4-6 évig tartja meg, átlagos körülmények között 6-8 nap a csírázási ideje.

Borsó vetése

A borsó elővetemény iránt nem igényes, kiskertben 25-30 cm-es sortávolságra javasolt ültetni, folyóméterenként 25-35 db magot vessünk el. Vetésmélység 4-6 cm, tél alá vetésnél 8-10 cm ajánlott. Fészkes vetés esetén 1 négyzetméteren 3-4 fészket alakítanak ki, amelybe fészkenként  4-5 szem mag kerül. Ha száraz a talaj, akkor célszerű hengerezéssel, vagy lapogatással tömöríteni.

A borsó gondozása, kártevői, betegségei

Házikertben kapálással gyomtalanítsunk. A borsó kedveli a vizet, különösen virágzáskor és terméskötődés idején kell gondot fordítani, ilyenkor 1-2 alkalommal bőségesen öntözzük. Május június után mikor felszabadul a terület a beérett talajt használhatjuk cékla, uborka, és káposztafélék számára.

Kártevői a levéltetvek, a borsómoly és az akácmoly. Jelentősebb betegségei a lisztharmat, a peronoszpóra, de előfordulhat az aszkohitás foltosság és a fuzáriumos hervadás.

A borsó betakarítása

Hazánk déli részén, védett meleg fekvésű területein május 2. hetében, máshol május közepén kezdődik a legkorábbi szedése. Az utolsó szedés alkalmával szedjük fel a szárat is. Jó termés esetén négyzetméterenként akár 1-2 kg hüvelytermés is várható, ennek 40-50 százaléka lehet a szemtermés.