A vöröshagyma egyike azoknak a fajoknak, amely kiskertben is sikeresen termeszthető, ezért a vetésforgóban mindenképp érdemes helyet szánni. Jellegzetes íze miatt a hazai konyha egyik legnépszerűbb alapanyaga, és évszaktól függetlenül egész évben egyenletes és folyamatos ellátásra van szükségünk belőle.
A vöröshagyma jellemző tulajdonságai
A vöröshagyma (Allium cepa) Közép-Ázsiából származik, ahol a fogyasztása több mint 3500 éves múlttal rendelkezik. Hazánk területére az 5-6. század során jutott el, de termesztése csak a 18. században vált jelentőssé a makói termőtájról kiindulva. A vöröshagymának számtalan fajtája van, ezek a hagymatest alakjában, valamint a hús és a külső buroklevelek színében térnek el egymástól.
A változatos alakok között főként gömbölyű és enyhén lapított fajták fordulnak elő a piacokon és a boltokban, de népszerűek a sonkahagymaként ismert hosszúkás fajták is. A fajtákat általában a buroklevél színe alapján csoportosítjuk, a hús jellemzően sárgásfehér, vagy fehér és lila is lehet, bár az utóbbiak ritkábbak.
Vöröshagyma fajták
Vöröshagymának nevezzük a hagyományos, világosabb, vagy sötétebb sárgásbarnás buroklevelű hagymákat, jellemzően erősebb ízűek, magasabb a fűszerező értékük, és kiválóan alkalmasak hosszabb tárolásra.
A lilahagyma a nevét a lila színű buroklevelének köszönheti: a jellegzetes színt az antociántól kapja, amely hő hatására lebomlik. Ezért még a legélénkebb fajták is sütés-főzés során kifakulhatnak. A lila húsú változatok az ételt színesítik, de érdemes vagy nyersen, vagy csak minimális hőkezeléssel ellátni, így megmarad a színanyag díszítő értéke és nem veszik el a jótékony élettani hatása sem.
A fehérhagyma húsa és buroklevele is fehér színű, a vöröshagymánál jóval enyhébb ízűek, nem alkalmas hosszabb tárolásra.
A vöröshagyma vetése magról, dughagymáról
A vöröshagyma korai vetésű zöldségféle, magról vagy dugványozással szaporítható. Ha az időjárás kedvező, akkor már tél végén kora tavasszal is megkezdhető a vetése. A magok 4-5 Celsius fokon megkezdik a csírázást. A fejlődő növény ellenáll a késő tavaszi fagyoknak is, még akár a -6 fokos tavaszi fagyot is károsodás nélkül képes átvészelni. A magról vetett állomány 140-200 nap alatt érik be.
Szaporítása dughagymáról
Kiskerti termesztésben a magasabb költségek ellenére a dughagymáról való szaporítás javasolt. Rövidebb idejű tenyészidőszakot eredményez, az állomány 120-140 nap alatt érik be, és szedhető. Ebben az esetben jobb a tárolhatósága mivel magasabb a szárazanyag- tartalma. Nagyobb kiskertben célszerű egy ágyásban téli tárolásra így termeszteni, míg egy másik ágyásban, friss fogyasztásra magvetéssel előállítani.
Vízigénye
A tenyészidőszak során nem igényel sok csapadékot, viszont szükség esetén csapadékpótló öntözést igényelhet. Ahhoz, hogy a magok egyenletesen és jól keljenek a magágyat nedvesen kell tartani. Ha dughagymát vetünk, akkor öntözésre csak a száraz nyarakon van szükség, és a rövidebb tenyészidőszak miatt júniustól lehetőleg ne kapjanak a növények vizet.
Ültetési távolság
A sortávolság egymástól 50 cm, a megfelelő tőtávolsághoz pedig méterenként kb. 50 magot 2-3 cm mélyre vessük.
Ápolási munkák
A vöröshagyma lombjának gyenge az árnyékoló képessége, ezért gyorsan gyomosodik, folyamatosan kapálni kell. Nem túl vízigényes növény, kicsi a lombtömege, valamint a levelek viaszos bevonata miatt mérsékelten párologtat- viszont öntözésre szorul a kiegyenlítetlen csapadék ellátású termőévekben. A magról telepített állomány esetében célszerű megindítani az öntözést, mikor a lombozata intenzív növekedésbe kezd. Fontos, hogy a tervezett felszedés előtt nagyjából egy hónappal, kb. július végén abba kell hagyni az öntözést, azért hogy ne romoljon a hagymatestek tároló képessége.
Tápanyag utánpótlásul foszfor és kálium tartalmú műtrágyát használjunk, mivel ezek elősegítik a buroklevelek fejlődését, és javítják a tárolhatóságát. Szerves trágyát azért ne használjunk, mert a magas nitrogén tartalma miatt lazul a hagymatest szerkezete, így csökken a szárazanyag- tartalma, így kevésbé tárolható.
A vöröshagyma felszedése, betakarítása
A felszedés időpontja a termesztési céltól függ. A korai magvetést követően tavasz közepén a sűrűbb részekből felszedve friss hagymához juthatunk, majd később, mikor a buroklevelek csak éppen színeződni kezdenek akkor főzőhagymaként szedhető fel. Tudni kell, hogy a hagymatest ebben az állapotban hosszabb tárolásra még nem alkalmas, hűvös helyen tároljuk.
A tárolásra szánt hagyma felszedésére nyár végén és ősszel kerülhet sor. Ekkor a lombozata leszárad, a buroklevelek már elérték a fajta jellegzetes színét, és a hagymatestek is elraktározták a nyugalmi időszakhoz szükséges tápanyagokat.
Népszerű cikkek a rovaton belül
Már nem a gyermekek réme, egyre népszerűbb a spenót
A gyökérzöldségek királynője a gumós zeller
A hajtatásos zöldségtermesztésének folyamatos fejlesztésre van szüksége
Paradicsom ültetése, hónaljazása, levelezése
Uborka termesztése
Zöldborsó termesztése
Hónapos retek
Petrezselyem ültetése
A palánták kiültetés utáni táplálása