A szaktárca közölte: a szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja, hiszen az őszi melegebb időszak tovább tart, ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére és tápanyaghiányos talajaink állapotának javítására.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük.
Az Agrárminisztérium több évvel ezelőtt kutatási programot indított, melynek keretében az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet vizsgálta a tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének hatásait. A kísérletek most jutottak el olyan fázisba, hogy az eredményei felhasználhatók lettek a nitrát rendelet módosításához.
A módosítást követően a következő szabályok érvényesek:
- A trágyázási tilalmi időszak őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb esetben november 30-tól február 15-ig tart.
- A 12 százaléknál meredekebb lejtésű terület talajára a kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
- Könnyen oldódó nitrogéntrágyát nem lehet kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
- A kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
- Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.
- Téli legeltetés november 30. és február 15. közötti időszakban lehetséges.
A minisztérium tájékoztatása szerint a kutatási program tovább folytatódik többek között a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékek meghatározására vonatkozóan. A jövőbeni kutatási eredmények alapján további módosítások várhatók annak érdekében, hogy a hazai gazdák termelési feltételei javuljanak.
MTI
Fotó: MTVA/Oláh Tibor
Népszerű cikkek a rovaton belül
Kutatják a csemegekukorica egészségmegőrzésben játszott szerepét
Közepes évet zártak a hazai dinnyetermelők
Élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
Főzve, sütve, feldolgozva is kiváló csemege a szelídgesztenye
Nagy a baj: a kukoricatermés közel fele toxinnal fertőződött
A szárazság a körtét sem kímélte
Alacsony színvonalú a legtöbb dióültetvény, meg is látszik a diótermésen
Már az eső sem mentheti meg az idei terményt
Megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban, de a hazai feldolgozást is fejleszteni kell